Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
g) A pénztári hivatal és az adóhivatal A városi házipénztár kezelte Hódmezővásárhely összes pénztárait: a házipénztárt, a házi letét pénztárt, a gyámpénztárt, a gyámpénztár letéti pénztárát, a közkórházi pénztárt, az útadó pénztárt, a nyugdíjpénztárt, az elhagyott gyermekek segélypénztárát, a téglászati pénztárt, valamint az anyakönyvvezetői illetményeket és a bírói tiltásokat.398 A személyzete egy főpénztárnokból, egy ellenőrből és egy pénztári tisztből állott. A pénztári kezelés a költségvetés címeinek megfelelő rovatokkal ellátott könyvek, a gyámpénztári pedig belügyminiszteri rendeletek alapján történt.399 A pénztári ki- és befizetések csak számvevői ellenjegyzéssel ellátott tanácsi vagy polgármesteri utalványok, a gyámpénztár bevételei és kiadása pedig árvaszéki utalványok alapján voltak teljesíthetők. Bevételeket az ügyfelektől, az adópénztárnoktól, a többi gyűjtőpénztáraktól vagy pénzkezelőktől fogadhatott el. A bevett pénzekről a pénztár nyugtatványt vagy elismervényt adott ki, a folyóvá tett vagy rendszeres utalványokkal ellátott bevételeket pedig a felek által kiállított ellennyugtatványok mellett fogadhatta el. A városi házipénztárt a főpénztárnok kezelte; szervezetileg a pénztár két egységre: főpénztárra és kézi pénztárra oszlott. Az utóbbiban a rendes napi kiadások fedezésére szolgáló összegek kifizetése történt, a rendszeres bevételek napközben szintén a kézi pénztárba érkeztek, s csak a napi zárlat után kerültek át a főpénztárba. A pénztár tartalmáért a főpénztárnok és az ellenőr egyetemlegesen felelt. A pénztárnok, az ellenőr és a pénztári tiszt évi fizetésük összegével felérő biztosítékot voltak kötelesek nyújtani készpénzben, értékpapírban vagy ingatlanon létesített zálogjog formájában a törvényhatóság részére. A kezelési áganként szerkesztett pénztári naplókat és azok mellékleteit a számvevőség folyamatosan ellenőrizte (SZMSZ 188-207. §§). A városi adóhivatal — mint a város adóügyeit kezelő szerv és elsőfokú hatóság — a pénztári hivataltól elkülönült, önálló szervezetként jelent meg a vásárhelyi törvényhatóság intézményrendszerében. Főnöke az adóügyi osztályt vezető tanácsnok volt, személyzete pedig egy tanácsnokból, pénztárnokból, nyilvántartóból, pénztári ellenőrből, fogalmazóból, tizenhat adótisztből, nyolc végrehajtóból, három írnokból és két napidíjas személyből állt.400 Hatáskörébe az állami adóknak, az országos betegápolási pótadónak, a hadmentesítési díjnak, a fegyveradónak, a kereskedelmi és iparkamarai illetéknek, a városi adónak, az útadónak, az ebadónak, az országos gazdasági munkás- és cselédsegélyező pénztári járuléknak s a járdalétesítési költségeknek a jogszabályok szerinti kivetése, nyilvántartása, beszedése, behajtása, elszámolása és ezekről évi zárlat készítése tartoM. számú rendelete a községi polgári bírósági ügyvitel szabályainak megállapítása tárgyában. MRT 1914. Bp., 1914. 2721-2732. p. 398 Vö. 1927-ben a következő pénztárakat kezelte: a házi pénztár, a városi és a központi szeszfőzde pénztára, a házi letéti pénztár, a kihágási, a gyámi, a gyámletéti, az ápolási, az uszodai, az iskolamulasztási kihágási, a nyugdíj, a kórházi és a téglászati pénztárak, valamint az egyes alapok. Jelentés, 1927. 58-59. p. 399 Pl. A m. kir. belügyminister 1903. évi 55.200. ein. számú rendelete. Szabályzat a törvényhatósági joggal felruházott, valamint a rendezett tanácsú városok gyámpénztárainak kezeléséről, az árvapénzek gyü- mölcsöztetéséről és a gyámügyi számvitelről. MRT 1903. Bp., 1903. 265-340. p. 400 Meznerics-Torday 1937, 109. p. 93
