Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
1936-ban a tűzrendészet! intézményeket országosan átalakították:392 ezek szerint Hódmezővásárhely továbbra is köteles volt tűzoltóságot fenntartani, melynek vezetője a tűzoltó-főparancsnok volt, akit a főispán nevezett ki. Tűzrendészed hatóságnak minősült első fokon a polgármester által kijelölt tisztviselő, másodfokon a polgármester, harmadfokon pedig a belügyminiszter. A tűzoltóságon belül létezett hivatásos, önkéntes, köteles és magántűzoltóság. A tűzrendészed felügyeletet a hivatásos tűzoltóság főparancsnoka látta el, aki a törvényhatósági bizottságnak is tagja volt.393 A vásárhelyi tűzoltóság a Csongrád vármegyében szervezett törvényhatósági tűzoltószövetségben élvezett tagságot. A második világháború idején a városi tűzoltóság légoltalmi teendőket is teljesített. f) A községi bíró A kisebb polgári peres ügyekben meghonosított községi bíráskodást394 Hódmezővásárhelyen a törvényhatósági bizottság által választott községi bíró (nem békebíró, hanem tisztviselő: az egyik aljegyző) végezte. Közigazgatásilag a közgyűlés és a polgármester alatt állt. Tevékenységét egy írnok segítette, aki mint végrehajtó is eljárt (SZMSZ 158-162. §§). A községi bíráskodás körébe főként a következő polgári peres ügyek tartoztak: 50 forintot meg nem haladó pénzkövetelések iránt indított keresetek, ingóságok vagy munkateljesítés iránti keresetek, ha a pertárgyérték 50 forintot nem haladott meg, valamint a kamatokból, életjáradékokból és tartási kötelezettségekből eredő követelések 50 forint összegig feltéve, hogy a kötelezettség bírói ítéleten, egyezségen, közjegyzői okiraton alapult, vagy egyébként is, ha az adós azt nem vonta kétségbe. Továbbá kisebb pertárgyértékű mezei rendőri és vadkár ügyekkel,395 ingatlanok átbocsátására, haszonbérietek visszabocsátására vonatkozó perekkel, valamint becsületsértési és vásári bírósági esetekkel396 foglalkozott. Más ügyekben még önkéntes alávetés esetén sem volt helye általa való eljárásnak. A perben a Polgári perrendtartás (1911. évi I. te.) járásbírósági eljárásra vonatkozó szabályait kellett alkalmazni kisebb módosításokkal.397 392 A tűzrendészet fejlesztéséről szóló 1936. évi X. te. és a m. kir. belügyminiszter 1936. évi 180.000. számú rendelete a tűzrendészet újabb szabályozásáról. MRT 1936. Bp., 1937. 789-920. p. 393 Szabályrendelet Hódmezővásárhely thj. város hivatásos tűzoltóságának szervezetéről és szolgálatáról. Jkv. 1940: 28. Vő. A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 32.500. számú körrendeleté a városi hivatásos tűzoltóság szervezéséről és szolgálatáról alkotandó szabályrendelet mintájáról. MRT 1939. Bp., 1940. 974- 986. p. 394 A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. te. 17-27. §§; vesd össze a sommás eljárás tárgyában alkotott 1893. évi XVIII. te. 224. §-ával és a Polgár perrendtartásról szóló 1911. évi I. te. 755-766. §-aival! 395 A mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. te. 74-92. §§. 396 Lásd a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. te. 755. §-át és a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi XXXIV. te. 2. §-át. 397 A m. kir. belügyminiszternek és a m. kir. igazságügy miniszternek 1914. évi 197.100. B. M. számú rendelete a községi polgári bíráskodásra vonatkozó eljárási szabályok tárgyában. MRT 1914. Bp., 1914. 2688-2720. p. és a m. kir. belügyminiszternek és a m. kir. igazságügyminiszternek 1914. évi 197.200. B. 92
