Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
mas ügyiratokat külön kezeltette. Évente legalább kétszer a közigazgatás minden ágában és a gazdászatban vizsgálatot kellett tartania, úgyszintén ellenőrizte a törvényhatóság kezelése és felügyelete alá tartozó pénztárakat. Az állampolgárság megszerzése végett benyújtott kérvényeket is ellátta.370 Ezeken túl a polgármester állapította meg a kezelőhivatalokban a munkabeosztást, s beosztotta a tanácsnokokat az egyes ügyosztályokhoz. Felügyelt arra, hogy a közegészségügyi és állategészségügyi szabályokat371 a törvényhatóság egész területén pontosan végrehajtsák, valamint az egészségügyi, jótékony, köz- és magánintézetekre. Ellenőrizte az adóösszeírási munkálatokat, a pénzügyi igazgatóságot és egyébként is részt vett a pénzügyi igazgatásban,372 az adókivető bizottságba pedig tagokat nevezett ki. Foglalkozott továbbá halászati373 és vadászati374 jogi kérdésekkel, a közutakkal és a vámokkal,375 a karhatalom esetleges kirendelésével, valamint a házassági kihirdetések alóli felmentésekkel. Az iktató és a kiadó hivatalt s az oda beosztottakat is kontrollálta, az általa elintézendő ügyekről pedig külön iktatást vezetett, s naplót szerkesztett a kiadott utalványokról (SZMSZ 139. §, T1886 73. §). Távolléte vagy akadályoztatása esetén a polgármester-helyettes gyakorolta a jogköreit, akit a törvényhatósági bizottság bízott meg 1929 előtt hat évre, azután pedig élethossziglan választott a főjegyző és a tanácsnokok közül.376 Nem csupán a város első tisztségviselőjének helyettese volt ő, hanem az egyik ügyosztály vezetésével is megbízhatták. Miután az állandó polgármester-helyettesi tisztséget az egyik tanácsnoki állás adminisztratív átalakításával hozták létre 1929-ben, azzal párhuzamosan a tanácsnokok számát négyről háromra módosították. A polgármester elnöke vagy tagja volt több törvényhatósági intézménynek: különösen a közigazgatási bizottságnak, 1929-ig a tanácsnak, majd azt követően a kisgyű- lésnek. A polgármesterhez egyébként a törvényhatósági bizottság a törvényben megjelölt hatás- és jogkörök mellett egyebeket is telepíthetett. Munkáját a polgármesteri hivatal segítette, amelyben 1929 előtt egy fogalmazó, egy nyilvántartó és egy írnok, valamint egy írógépkezelő állandó napidíjas személy tevékenykedett. A hivatal jelentősége és személyzete is megnőtt 1929-et követően, miután a korábbi nyolc tanácsi ügyosztályt mintegy magába olvasztotta: ezentúl részeként működött a gazdasági (I.), a pénzügyi és javadalmi (II.), a mérnöki (III.), a jogügyi (IV.), a főjegyzői (V.), a 370 A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi L. te. 9., 10., 13-15., 27., 29., 31., 45. és 46. §§; A m. kir. belügyministernek 584. sz. a. [...] intézett körrendeleté a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi L. t.-czikk végrehajtása tárgyában. MRT 1880. Bp., 1880. 3-11. p. Varga Norbert: Első állampolgársági törvényünk (1879: L. te.) elemzése, különös tekintettel a megszerzés és az elvesztés eseteire. In: Könyv és Könyvtár, 2003. 267-293. p., UŐ.: Az állampolgárság fogalmának kialakulása a magyar közjogban. In: Acta Jur. et Pol. Szeged. Tomus LXXI. Fasc. 16. Szeged, 2008. 491-517. p. 371 Az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. te. 125., 129., 131. §§. 372 A pénzügyi közigazgatás szervezetének változásáról szóló 1889. évi XXVIII. te. 14., 22., 23. §§. 373 A halászatról szóló 1888. évi XIX. te. 3., 7., 31., 47., 48., 59. §§. 374 A vadászatról szóló 1883. évi XX. te. 2. §, a fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. te. 24. §. 375 A kozmákról és a közvámokról szóló 1890. évi I. te. 20., 22., 44. §§. 376 Jkv. 1929: 490., Tanács I. 1462/1930. polg.m. számú irat. E tisztség ténylegesen 1930. január 23- tól létezett. 86
