Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
temetőket és a gyeptelepet. E kiemelkedően fontos szerv elnöke a főjegyző volt341 (SZMSZ 109. §). A hatodik ügyosztályhoz utalták a véderőről, a népfölkelésről és a beszállásolásról szóló törvények s a hozzájuk kapcsolódó rendeletek és utasítások végrehajtását. Tárgyalta a lóavatási és -összeírási kérdéseket, valamint felügyelt a tevékenységi körébe tartozó épületekre. Másrészről viszont ezen ügyosztály intézte a gyermekvédelmi, szeretetházi, szegény- és lelencügyeket is. Az ügyosztály vezetője az árvaszék elnöki teendőit is ellátó tanácsnok volt342 (SZMSZ 110. §). A hetedik ügyosztály látta el a városi adóhivatal és adópénztár feletti felügyeletet, az állami egyenes adók és illetékek összeírását, a kivetésre és beszedésre, valamint a pótadóra vonatkozó ügyeket, elbírálta a benyújtott adóelengedési kérelmeket, s elkészítette az útadóalapot. Intézte a város minden adóztatás körüli eljárását, a bélyeg- és jogilletéki ügyeket. Az adókivető s az adófelszólamlási bizottságot illetően is bírt hatáskörrel. Általában véve szabály volt, hogy intézett a várost mint „erkölcsi testületet” közvetlenül vagy közvetve terhelő minden adóztatás körüli eljárást, bélyeg és illetékfizetéssel kapcsolatos teendőket.343 Élén a városi adóhivatal főnöki tisztségét is betöltő tanácsnok állt344 (SZMSZ 111. §). 1921-ben az általános közigazgatási (vagy rendészeti) ügyosztályt az ötödikből kiemelve és új, nyolcadik számmal ellátva önállósították, amelyet szintén egy tanácsnok vezetett (a főjegyző a korábbi ötödik ügyosztályt tartotta meg). Hatáskörébe utalták az iparügyeket, a közegészségi és állategészségügyi teendőket, a vásártartási és piaci ügyeket, a munkaközvetítést, a tűzrendészetet, a bitangságban lévő állatok „dolgait”, az egyletek felügyeletét, valamint a névváltoztatási kérelmeket, a községi kötelékbe való felvételt és az onnan történő elbocsátást, a hatósági bizonyítványok kiállítását, a közvágóhíd és a mérőhivatal ellenőrzését. Benne a városi tanács kijelölt tagjai (tanácsi megbízottként) önállóan intézték az államrendőrség által a volt rendőrkapitányságtól át nem vett ügyek közül azokat, melyeket a jogszabályok nem utasítottak más szervhez.345 Az ügyosztályok elnökei tanácsnoki (vagy tiszti főügyészi, főjegyzői) rangot viseltek, emellett a közgyűlésnek és a tanácsnak szavazattal bíró tagjai is voltak. Irányították ügyosztályukat, jelentéseket és javaslatokat tettek a tanácsnak, esetleg a közgyűlésnek. A tanácsnoki tisztség betöltése magas kvalifikációt igényelt: ahhoz ügyvédi oklevél vagy államtudományi, jogtudományi doktori oklevél, avagy minimum a jogi tanfolyam negyedik évének befejezése és az államtudományi államvizsga sikeres telje341 Pl. 1926-ban Endrey Béla, 1927-től dr. Nagy Gábor. Jelentés, 1926. 46-50. p., Jelentés, 1927. 39-46. p., vö. Blazovich László: Szeged rövid története. Dél-alföldi évszázadok 21. Szeged, 2005. 155— 158. p. 342 Pl. 1926-ban dr. Vörös Sándor, 1927-ben Medveczky Imre. Jelentés, 1926 . 44-45. p., Jelentés, 1927. 37-39. p. 343 Szabályrendelet a Hódmezővásárhely thj. városban beadvány bélyeg alakjában szedett városi illetékekről, 1931. Iratok II. 95. tétel. 344 Pl. 1926-ban és 1927-ben dr. Fejérváry Bertalan. Jelentés, 1927. 39. p. 345 Jkv 1921: 277. 81
