Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)

III. FEJEZET: A HELYI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN

tékonysági ügyosztály; 7. Adóügyi ügyosztály; 8. Közigazgatási ügyosztály (az utóbbi 1921-től önállósult az 5. ügyosztályból).

Az első ügyosztályhoz tartoztak a háztartási és gazdasági ügyek, a közvagyon hasznosítása és kezelése körül felmerülő teendők ellátása, az utcák és terek fásítása, az erdősítés, az Erzsébet sétány és a kistói fáskert csinosítása, úgyszintén a városi ingatlanokra, középületekre, szántókra, legelőkre és kaszálókra történő felügyelet és leltár- készítés. Gondoskodnia kellett a tüzelő anyagok beszerzéséről és a szükséges termeszt- vényekről; hatáskörébe tartozott még a városi tulajdon feletti rendelkezési jog megvalósítása: bérletek nyilvántartása, az ingatlanvagyon hasznosítása, a városi tulajdon eladása vagy gyarapítása, a hivatalok elhelyezése és felszerelése. Továbbá foglalkozott a városi közvilágítással, erdészeti ügyekkel, az építmények tisztántartásával, a városi téglászat kezelésével, építési anyagok beszerzésével; a vasúttal, a közvágóhíd gazdasági ügyeivel, a városi tűzoltóság ellátásával és a kiállítási ügyekkel. A mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről szóló törvény szerint mint mezőgazdasági bizottság is eljárt.332

Az ügyosztály vezetői teendőit egy tanácsnok látta el.333 Mellé osztották be szerződés alapján többek között a gazdasági nyilvántartót, egy írnokot, két kertészt, egy téglamestert, egy vágóhídi gépészt, szolgát és fűtőt, egy toronyóra felügyelőt és egy körtöltési csőszt. Közülük a gazdasági nyilvántartó (városgazda) emelendő ki, mivel felelt az elhasznált ingóságok elárverezéséért, a hivatalok és a városháza berendezéseiért és tisztántartásáért, az útjavító ácsok és utászok ellátásáért; felügyelte a városi téglagyárat, a kerti munkásokat, a kaskötő tanfolyamokat, szervezte továbbá az előfoga- tolást, a beszállásolást és ezek költségelszámolását (SZMSZ 105. §).

A második ügyosztály teendői közé főként a költségvetés elkészítése tartozott, és az, hogy a város házi, letéti, kórházi és nyugdíj intézeti pénztárainak, az árvapénztár, az adópénztár, a fiókpénztárak számadásainak és gazdálkodásaiknak jelentéseit időben beterjesszék, s azokat a számbíráló székkel ellenőriztessék. Felügyelt a pénz- és anyagtárakra, a számvevőségre, előadói teendőket intézett a felveendő kölcsönök, árverések, beszerzések és eladások tárgyában, valamint a törvényhatóságnál alkalmazott személyek nyugdíj, jutalmaztatási vagy segélyezési ügyeiben; eljárt az új adók behozatalánál, s a létezők megszüntetésénél. A költségvetési tételek közötti átruházás engedélyezése iránt a közgyűlésnek véleményes jelentést adott. A város közjavairól kötött szerződések feltételeit is megállapította. A behozatali és kövezeti vám s a partjavadal- mi díjszabályok alapján esedékes bevételeket szintén biztosította, szedte a piaci helypénzeket; ellenőrizte az italadószedő hivatalt, továbbá a hordójelző és a mérő hivatalt is.334

Az ügyosztály vezetője az egyik tanácsnok volt.335 Beosztottjai közé egy fogalmazó, egy írnok, a mérőbiztos és -ellenőr, a rakpartdíjszedők és a vámőrök tartoztak (SZMSZ 106. §).

332 A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. te. 102. §.

333 Pl. 1926-ban és 1927-ben dr. Juhász Mihály. Jelentés, 1927. 32. p.

334 Lásd pl. Jkv. 1939: 139.

335 Pl. 1926-ban dr. Beretzk Pál, 1927-ben dr. Simon József. Jelentés, 1926. 43. p., Jelentés, 1927. 32-35. p.

79