Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
II. FEJEZET: A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAIRÓL
sú országos összefogása volt a szegénykérdés megoldására181 — leginkább adományokból gondoskodtak, azonban hamarosan ez a program is válságba jutott.182 A gazdasági krízis ugyanakkor a közigazgatás és a közadóztatás jelentős átalakítását szintén indokolttá tette: Debrecen törvényhatósági jogú város kezdeményezésére akként döntött a közgyűlés, hogy a hozzá 1931 és 1932 fordulóján támogatásra megküldött 14 debreceni felirathoz csatlakozik. Mindez érintette a célszerűtlennek vélt adóemeléseket, az aranypengő rendszer felfüggesztését, a centralizáció és a túlhajtott bürokratizmus megszüntetését, a jogi oktatás reformjának sürgetését, a forgalmi adó felemelésének ellenzését, a föld- és házbirtokok tehermentesítését, a háztulajdon túlterheltségének mérséklését, a hitbizományok megszüntetésének szorgalmazását, a kamatlábak mérséklését, a “kartelltörvény” (1931. évi XX. te.) mielőbbi végrehajtását, a közigazgatás egyszerűsítését és a jogszabályi deregulációt, továbbá a külföldre folyósítandó nyugdíjak beszüntetését, a külföldre vitt vagyonok hazahozatalának elrendelését, a progresszív adóztatás bevezetését, a nemzeti jövedelem helyesebb megosztását, a többes ellátások megszüntetését, valamint a városi szükségfizetési eszközök kibocsátásának engedélyezését és az 1932 augusztusában bizonytalan időre elnapolt ország- gyűlés mielőbbi összehívását is.183 Erezhető jele volt ez a Gömbös Gyula által képviselt centralizációs törekvésekkel való egyet nem értésnek, miként ezt fejezte ki az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) hódmezővásárhelyi kirendeltségének megszüntetése elleni sorozatos és konzekvens tiltakozás is 1934-től. Az OTI végül csak 1940-ben tért vissza a városba.184 A válság elmúltával és a viszonylagos konszolidációval együtt járó kormányzati jobbratolódás Hódmezővásárhely beligazgatási életét is érintette: például a zsidók közéleti és gazdasági térhódítása ellen alkotott 1939. évi IV. te. végrehajtására kiadott miniszteri rendelet nyomán kiállítandó tanúsítványok kiadását kellett megszervezni.185 Az első bécsi döntés és Kárpátalja visszatérése azonban örvendetes esemény volt Vásárhely vezetése számára is, melynek jegyében a Magyar Városok Országos Szövetségének ajánlatára a város közgyűlése Oszemere és Kapuszög Ung vármegyei községeket testvér településsé fogadta. Az együttműködés megszervezése feladatával a polgár- mestert bízták meg hozzátéve, hogy az erre irányuló tanácskozásba a helyi társadalmi és kulturális szervezetek vezetőit és a nagyobb vállalatok igazgatóságait is vonja be.186 181 A m. kir. belügyminiszter 1936. évi 172.000 számú rendelete a könyöradománygyűjtésnek, koldulásnak, továbbá a munkaképtelen szegények és munkanélküli ínségesek támogatásának szabályozásáról. MRT 1936. Bp., 1937. 760-765. p., a magyar norma bevezetése: 10-16. §§. 762-763. p. 182 Jelentés, 4883/1936. ein. sz., 1115/1937. ein. sz., 2132/1938. ein. sz., 3578/1938. ein. sz., 4214/1939. ein. sz. 183 Jkv. 1932: 22. Vő. Debrecen sz. kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűléseinek jegyzőkönyvei az 1931. évről. Szerk. dr. Vargha Elemér. Debrecen, 1932. 329-342. pont. (1931. október 5.). A korszak debreceni közigazgatási viszonyairól lásd: Debrecen története. 4. kötet. 1919-1944. Szerk. Tokody Gyula. A vonatkozó fejezeteket írta: Veress Géza és Tóth Gábor. Debrecen, 1986. 208-210. p., 224-227. p„ 236-238. p. 184 Jkv. 1934: 141., 1935: 121., 1936: 225., Jelentés, 835/1940. ein. sz. 185 Jkv.1939: 161., A m. kir. minisztérium 1939. évi 7720. M. E. számú rendelete a zsidók közéleti és gazdasági térhódítása ellen szóló 1939: IV. törvénycikk végrehajtásáról. MRT 1939. Bp., 1940. 1173— 1225. p. 186 Jelentés, 4328/1938. ein. sz., 1053/1939. ein. sz., Jkv. 1939:122. Kapuszög mai neve Vorocseve, Oszemere pedig Szimer néven Perecsin részévé vált; mindkettő Ukrajnában található. A korabeli kárpátaljai 46
