Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
II. FEJEZET: A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAIRÓL
zár Lajos gazdasági főtanácsost, Ernyei István főgimnáziumi tanárt, Kun Béla ország- gyűlési képviselőt és Hős Nagy Kálmán kisbirtokost) már szeptember 26-án megválasztották. 161 Ezt követően az igazoló választmányi és az összeférhetetlenségi bizottsági tagságok ügyében döntöttek.162 Az új törvényhatósági szerv, a kis gyűlés megalakítása végett a közgyűlés szabályrendeletet alkotott arról, hogy a hivatalból tagsággal bírókon túl az említett testület további húsz, választott taggal jöjjön létre és működjön oly módon, hogy ebből legalább ötöt a virilisek közül, szintén legalább ötöt az összes választók által megválasztottak köréből, minimum kettőt pedig az érdekképviseleti tagok közül kellett az új testületbe megválasztani.163 Azonban a közgyűlés ezen határozata — amely az Egységes Párt javaslatát tette magáévá az ellenzékével szemben, s nem 24, hanem csak 20 választott tagot engedett a kisgyűlésbe — nyomban szét is szakította azt a látszólagos együttműködési szándékot, amelyet néhány perccel korábban mindenki hangoztatott. Az összes választók által betölthető mandátumok tekintetében hiába szerzett túlnyomó többséget az ellenzék a törvényhatósági bizottságban, az egyéb jogcímen tagsággal bírókkal a kormánypártiak végül is háttérbe szorították a 48-as pártot akként, hogy a kisgyűlésbe csupán öt olyan tag kerülhetett, akiket az összes választók által bejuttatott tagok közül kellett oda beválasztani. Az alakuló közgyűlés emelkedett ünnepi hangulata így megtört, s az ellenzék kivonulásával az ülés botrányba fulladt.164 Ennek ellenére a kisgyűlési tagválasztást megtartották, s a szavazás nyomán a legtöbb adót fizetőket rendes tagokként Telek Andor, Macelka Gábor, dr. Halász Manó, dr. Földes Béla és Bandula Sándor képviselhette a testületben (az utóbbi nem fogadván el a megbízatást, a helyére Hegedűs Imre lépett). Az összes szavazók választotta törvényhatósági bizottsági tagok közül Hádi Józsefet, Schmidthauer Tibort, Imre Károlyt, Szabó Sándort és Szathmári Tihamért, az érdekképviseletek tagjai sorából Kozma Györgyöt és Benes Gyulát, egyéb tagokul pedig Ernyei Istvánt, dr. Héjjá Józsefet és Lázár Dezsőt tették meg az első kisgyűlés tagjaivá ötévi időtartamra. A testületben két városi tanácsnok is helyet foglalhatott: ők dr. Simon József és dr. Nagy Gábor lettek.165 A főispán később saját jogán Lázár Lajos gazdasági főtanácsost, dr. Genersich Antal egészségügyi főtanácsost, Balogh Sándor gazdálkodót, dr. Sajtos Lajos bankigazgatót, valamint Deák Ferenc földbirtokost nevezte ki kisgyűlési tagokul.166 Az ekként, viharos fogadtatással és a gazdák csaknem teljes mellőzésével létrejött szerv december 5-én tartotta alakuló ülését.167 A szintén újjáformált közigazgatási bizottság a tisztségviselőkön kívül a következő férfiakból alakult meg: Cseh András, dr. Halász Manó, Konstantin Gyula, Kun 161 Jkv. 1929: 357-360., 483. Érdekesség, hogy az első, 1929. július 22-én megejtett választás eredménytelen volt: sem dr. Ernyei Istvánt, sem dr. Genersich Antalt, sem Lázár Lajost, sem pedig dr. Temes- váry Imrét nem választották meg örökös tagul. Vásárhelyi Reggeli Újság, 1929. július 23. (164. szám) 1. p. 162 Jkv. 1929: 472., 473. 163 Jkv. 1929: 474. 164 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1929. november 21. (264. szám) 2-3. p. 165 Jkv. 1929: 475." 479., 481. 166 Tanács I. 450/1929. főisp. számú irat. kelt 1929. december 2-án. Lásd még: Vásárhelyi Reggeli Újság, 1929. december 4. (275. szám) 1. p. 167 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1929. december 4. (275. szám) 1. p. 43
