Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
II. FEJEZET: A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAIRÓL
kellett megválasztani, illetve kiküldeni.148 A polgármester hamar intézkedett is az előkészületekről: az ajánlások hitelesítéséről, a szavazólapok előállításáról, a választási elnökök és jegyzőik, úgyszintén a szavazatszedő küldöttségek kijelöléséről.149 Végül a választott tagokra irányuló tényleges szavazás az Országos Katholikus Nagygyűlésre tekintettel csak november 3-án történt,150 helyileg a városi székházban, a Malom utcai, a Lévay utcai, a Klauzál utcai, a Kállay utcai és a Nádor utcai református iskolában, valamint a Mária Valéria utcai iskolában, a Szt. István utcai római katolikus iskolában, a mátyáshalmi iskolában, a külsőszőrháti és téglásszéli állami iskolában, a márté- lyi és gorzsai iskolákban, a gróf Károlyi Melinda-féle iskolában, végül a barackosi olvasókörben és a szőkehalmi iskolában.151 így 60 bizottsági tag nyert mandátumot: 36 a város belterületéről és 24 a külterületekről.152 Az érdekképviseleti választások közül a kereskedelmi és iparkamarai volt érdekesebb, mivel ott 1931-ben meg kellett ismételni az egész 1929. november 10-i szavazást a Közigazgatási Bíróság ítélete alapján.153 A vásárhelyi „városatya-választásokon” — amelyeken az országos viszonylathoz mérve kiemelkedően sokan vettek részt — egyébként a 48-as Kossuth Párt aratott vitathatatlan győzelmet: a tagsági helyek kétharmadát, kereken 40 mandátumot szerzett meg összesen 5038 vokssal. Az Egységes Pártnak és a Haladó Pártnak csupán tíz-tíz hely jutott.154 A szociáldemokratákat a választók nem támogatták, azonban az egyéb jogcímen bekerültek közül néhányan e párt képviselőinek tekintették magukat. Az érdekképviseleti tagválasztások eredményeként a mezőgazdasági bizottság rendes tagokul Benke Imrét, Korsós Imrét, Dezső Pétert, Molnár Sándort és Scheirich Ferencet, az iparosok Gábor Istvánt, Simon Sándort és Oláh Sándort, a kereskedők Blantz Bélát, Draskovits Sándort és Faragó Sándort, az ügyvédek Ladányi Károlyt és Kőrös- sy Sándort, az orvosok pedig Genersich Antalt és Fáry Bélát választották meg 1929- ben.155 A hatvan virilis tagot hatszor annyi jelölt közül maguk a legtöbb adót fizető polgárok választották kislistás (többmandátumos) módszerrel.156 Az átszervezést követő első, november 20-i közgyűlésen Soós István polgármester köszöntötte a megjelent tagokat. Az aktuális politikai események hatására beszédé 148 A m. kir. belügyminiszter 1929. évi 3909. ein. számú körrendeleté a törvényhatósági bizottságok újjáalakításának időpontjáról. MRT 1929. Bp., 1930. 1488-1489. p. 149 Uo., valamint Tanács I. 17395/1929., 19620/1929. sz. iratok. 150 A m. kir. belügyminiszter 1929. évi 4065. ein. számú rendelete a törvényhatósági bizottság újjáalakításának időpontjáról. MRT 1929. Bp., 1930. 1490. p. 151 Tanács I. 20526/1929. sz. irat. 152 Jkv. 1929: 335. [Vásárhelyi Reggeli Újság, 1929. július 23. (164. szám) 1. p.], Tanács I. Kivonat az igazoló választmány 1929: 22. jkv. számáról (irat szám nélkül). A választási útmutatást lásd: A m. kir. belügyminiszter 1929. évi 3000. ein. számú rendelete a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. t-c. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. MRT 1929. Bp., 1930. 160-176. p. és am. kir. belügyminiszter 1929. évi 3644. ein. számú körrendeleté a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. t-c. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 3000/1929 B. M. ein. sz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről. MRT 1929. Bp., 1930. 1482-1486. p. 153 Tanács I. 13337/1930. sz. kamarai irat, Hirdetés (irat szám nélkül). Vásárhelyi Reggeli Újság, 1929. november 8. (253. szám) 1. p., november 10. (255. szám) 1. p. Hasonló szegedi esetre vö. Ruszoly József: Dettre János és kora. Szegedi arcélek 3. Szerk. Gyuris György. Szeged, 1994. 175-178. p. 154 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1929. november 5. (250. szám) 1-2. p. 155 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1929. november 12. (256. szám) 1. p. 156 Lásd a 147. és a 152. jegyzetet! 41