Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
II. FEJEZET: A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAIRÓL
2. § Az 1929. ÉVI XXX. TC. ELSŐ VÉGREHAJTÁSA A hódmezővásárhelyi közigazgatás életében is az 1929. évi XXX. te. hozott jelentősebb változásokat. A közigazgatás rendezéséről szóló törvény országos viszonylatban már igen esedékes volt, hiszen az 1886. évi XXI. te. idejétmúlttá vált, s ezen tovább súlyosbított a trianoni békeszerződés által keletkeztetett területi változás — amely a várost egyébként közvetlenül nem érintette. E jogszabály lényeges dierézist (választóvonalat) von a korszak közigazgatás-történetébe. Mint említettük, a javaslatot a Magyar Városok Országos Kongresszusa részéről több kritika is érte főként azért, mert indokolatlannak tartották a vármegyék és a városok egy törvényben történő szabályozását, már csak az eltérő gazdasági és politikai jellegük miatt is. Leginkább a belügyminiszter azon tervezett jogát opponálták, amely lehetővé tette a „szembehelyezkedő” törvényhatóságok feloszlatását, s ezzel lényegében kiolthatta a nemzeti ellenállást. Javasolta ugyan a Kongresszus, hogy a feloszlatásról ne a miniszter vagy a kormány, hanem a Közigazgatási Bíróság határozzon, de az utóbbi fórum csupán mint jogorvoslati szerv került a törvény végleges szövegébe. Kifogásolták a „kisgyűlés” elnevezést is, és — meg akarván tartani legalább nevében a városi tanácsot — javasolták inkább a tanács szó használatát — eredménytelenül.139 Az új törvény nyomán a szükséges változtatások között szerepelt a törvényhatósági bizottság átalakítása,140 a törvényhatósági választókerületekről és az ott választandó tagok számáról alkotott új szabályrendelet elfogadása,141 az összeférhetetlenségről és a törvényhatósági bizottságból kizáró okokról szóló szabályrendelet megalkotása,142 valamint egyes állások átszervezése,143 a takarékossági program megkezdése, ehhez egy tíztagú szakbizottság felállítása,144 továbbá egy tanácsnoki állásnak élethosszig betöltendő polgármester-helyettesi állássá történő átszervezése145 és a törvényhatósági kisgyűlés megalakítása.146 Minderről részletesen az egyes közigazgatási szervek bemutatásánál szólunk. Az új szerkezetű törvényhatósági közgyűlés összes választók közül választandó tagjainak megválasztása határidejéül a belügyminiszter 1929. október 27-ét tűzte ki; a viriliseket október 18-án,147 az érdekképviseletek képviselőit pedig november 10-ig 139 A Magyar Városok Országos Kongresszusának „a közigazgatás rendezéséről” szóló belügyminiszteri törvényjavaslatra vonatkozó emlékirata (1928). Tanács I. 617/1928., 22549/1928. sz. irat. 140 Tanács 1. Az 1929: XXX. tcz. értelmében alakuló törvényhatósági bizottság és törvényhatósági kisgyűlés tagjainak jegyzéke. (Számozatlan irat), 3909/1929., 19620/1929., 20526/1929., 13337/1929. sz. irat. 141 Jkv. 1929: 335., 1933: 232. Tanács I. 314/1933., 232/1933. sz. irat. 142 Jkv. 1930: 133., 1931: 238. Tanács I. 3623/1932., 18/1934., 215/1934., 1369/1935. sz. irat. 143 Jkv. 1929: 381., 383., 384., 503-515. 144 Jkv. 1931: 155., 309., A m. kir. belügyminiszter 1931. évi 81.300. számú körrendeleté a városoknál a kiadások apasztásáról. MRT 1931. Bp., 1932. 464-466. p. 145 Jkv. 1929: 490., 496., 1930: 157a. Endrey Bélát választották meg, igaz a választást 1930-ban a Közigazgatási Bíróság megsemmisítette. Jkv. 1930: 149. 146 Jkv. 1930: 28., 35., 173a., 1931: 35., Tanács I. 21796/1929. számú irat., 450/1929. főisp. sz. irat. 147 Tanács I. Az igazoló választmány 19/1929. számú határozata. 40
