Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
II. FEJEZET: A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAIRÓL
II. FEJEZET A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAIRÓL 1. § A TÖRVÉNYHATÓSÁGI KÖZIGAZGATÁS KRÓNIKÁJA 1929-IG Az első világháború és az azt követő forradalmak után a történeti folytonosságnak megfelelő közigazgatási szervezet csupán 1920-ban, a közjogi kérdések rendezését112 és a román megszállás megszűnését (1920. március 2.) követően állhatott helyre Hódmezővásárhelyen.113 A pislákoló törvényhatósági életben — mely 1920 júliusában vette kezdetét, s rögvest elhatárolta magát a forradalmi szervek intézkedéseitől,114 valamint éveken át azok miatti felelőségre vonást sürgetett115 — az első reményt keltő színfoltot a kormányzó 1920. augusztus 24-én kelt elhatározása hozta, amellyel a korábban szegedi kötődésű Temesváry Géza addigi városi főkapitányt ideiglenesen Vásárhely főispánjává nevezte ki.116 A mindenki által örömtelinek tekintett fejlemény nyomán szeptember 22-én rendkívüli közgyűlést tartottak az új főispán beiktatása végett.117 Az elnöklő — még 1918- ban megválasztott — Soós István polgármester országos jelentőségűnek nevezte az eseményt, mivel az visszatérést jelentett a jogrendhez és a jogfolytonossághoz, „melyet a forradalmak romba döntöttek”. Az ünnepélyesen kiveendő eskü szövege a következő volt: „Én, dr. Temesváry Géza esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy Magyarországhoz, annak alkotmányához és Magyarország kormányzójához hű leszek, Magyarország törvényeit és törvényes szokásait, valamint az alkotmányos kormány rendeletéit megtartom, hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem, a hivatali titkot megőrzőm, hivatali kötelességeimet pontosan és lelkiismeretesen teljesítem és főispáni tisztemben híven eljárok. Isten engem úgy segéljen!”118 112 Lásd főként a következőket: Az alkotmányosság helyreállításáról és az államfői hatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. tc.-et, a nagybányai Horthy Miklós úrnak kormányzóvá történt megválasztásáról szóló 1920. évi II. tc.-et, a városi választott tisztségviselők hivatali idejének meghosszabbításáról szóló 1920. évi VII. tc.-et, az állami, államvasúti és vármegyei tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra vonatkozó egyes intézkedésekről szóló 1920. évi XI. tc.-et, a miniszterek felelősségre vonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról szóló 1920. évi X. tc.-et, valamint az 1920. évi I. te. 13. §-ának módosításáról szóló 1920. évi XVII. tc.-et. 113 A dualizmuskori előzményekről lásd: Várospolitika, közigazgatás. In: Hódmezővásárhely története II. 1. rész. Főszerk. Szabó Ferenc. A fejezetet írta: Kruzslicz István Gábor. Hódmezővásárhely, 1993. 388-402. p. 114 Jkv. 1920: 1. 115 Jkv. 1920: sz. n. (Szathmáry Tihamér beszéde), 127., 251., 1921: 122., 1925: 132., 144. 116 Temesváry Géza főispán (1920-1924) életrajzát lásd: Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja 1873-1950. Szerk. Kovács István. Hódmezővásárhely, 2003. (a továbbiakban: Almanach 2003) 188-191. p. A későbbi főispánokról: Uo. 192-216. p., Ruszoly József: A szegedi néptanács (1919). [1987] In: Uő.: A Város és polgára. Válogatott írások Szegedről. Szeged, 1999. 65. p. 117 Jkv. 1920: 118. 118 Jkv. 1920: 119. 35
