Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
I. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGO 1919 ÉS 1944 KÖZÖTT
A felsőházi plenáris vitára június 4. és június 7. között került sor; az előadói expozét maga Tomcsányi Móric mondta.67 Őrajta és Scitovszky Béla belügyminiszteren kívül Bezerédj István, Némethy Károly, Töpler Kálmán, Jankovich Béla, Rakovszky Endre, Pap József, Petz Lajos, Juhász Andor, Széchenyi Aladár, Szőke Gyula, Szily Kálmán, Vay László, Földváry Elemér, Fiáth Pál, Józan Miklós, Kolossváry Mihály, Kaltenecker Viktor, Beliczey Géza és Joanovich Pál felsőházi tagok szólaltak fel.68 Ezen szónoklatokban a vármegyék és a városok együttes szabályozását, a közigazgatási bizottság új hatáskörét, a tisztségviselők élethossziglani választását, a már többször említett feloszlatási jogot, továbbá az érdekképviseletek és a vallási felekezetek beemelését érte jelentősebb kritika. Érdekes és nem is alaptalan elgondolásként Bezerédj de lege ferenda indítványozta a közigazgatási bizottságnak elsőfokú közigazgatási bírósággá való átszervezését, ha úgy is meg kívánták azt szüntetni hosszabb távon. Némethy az említett köz- igazgatási bíróságoknak az ítélőtáblái székhelyeken történő megszervezését ajánlotta megfontolásra, egyébként a közigazgatási bíráskodás reformjának szükségével — tekintettel az e téren kifejtett több évtizedes szakmai munkásságára is — teljesen egyetértett.69 A részletes vita utáni zárószavazást június 7-én tartották,70 majd pedig az együttes bizottság által javasolt, valamint a plenáris ülésen elfogadott módosításokkal a törvényjavaslatot a felsőház visszaküldte a képviselőházhoz. A képviselők azt június 8-án ismét a közigazgatási bizottsághoz utalták, majd június 18-án vették tárgyalás alá a másik kamara által módosított javaslatot, miután a kijelölt bizottság ismét benyújtotta a jelentését. Ekkor az előadó Csák Károlyon és a belügyminiszteren kívül csupán Szilágyi Lajos és F. Szabó Béla kért szót, majd a képviselőház — a bizottság ajánlásának megfelelően — elfogadta a felsőház módosításait, s ezzel a törvény szövege végleges formájában elkészült.71 A törvénycikk említett elfogadását 1929. június 21-én nyugtázta a felsőház.72 67 FHN27-31. IV. 68-74. p. 68 FHN27-31. IV. 95-156. p. PÜSKI Levente: A magyar felsőház története 1927-1945. Bp., 2000. 40-42. p. 69 FHN27-31. IV. 79. p., 92. p. A magyar közigazgatási bíráskodás irodalmából lásd Martonyi János: A közigazgatási bíráskodás és legújabbkori fejlődése. In: Magyar Közigazgatástudományi Intézet. 8. Bp., 1932., UŐ.: Közigazgatási bíráskodásunk továbbfejlesztése. Bp., 1944., Uő.: Az ötvenéves közigazgatási bíróság. Bp., 1947., Uő.: A közigazgatási bíráskodás bevezetése, szervezete és hatékonysága Magyarországon (1867-1949). In: Acta Juridica et Politica. Tomus XX. Fasciculus 2. Szeged, 1973.; STIPTA István: A közigazgatási bíráskodás előzményei Magyarországon. In: Jogtudományi Közlöny. 1997. március. (3. szám) 117-125. p., UŐ.: A magyar bírósági rendszer története. Debrecen, 21998. 138-153. p., UŐ.: Adalékok a pénzügy bíróság működésének történetéhez. In: Acta Juridica et Politica. Tomus LVII. Fasciculus 9. Szeged, 1999., Uő.: Az 1875. évi osztrák közigazgatási bíróság hatása a magyar közigazgatási jogvédelemre. In: Acta Juridica et Politica. Tomus Lili. Fasciculus 24. Szeged, 1998. 353-362. p., Uő.: A pénzügyi közigazgatási bíráskodás hazai története. In: Acta Juridica et Politica. Tomus LIT Fasciculus 9. Szeged, 1997., István Stipta: Die Rechtskontrolle der öffentlichen Verwaltung. In: Ders.: Die vertikale Gewaltentrennung. Verfassungs- und rechtsgeschichtliche Studien. Bp., 2005. pp. 95-190. 70 FHN27-31. IV. 157. p., A közigazgatási törvényjavaslat felsőházi tárgyalása. Városok Lapja, 1929. június 15. (13. szám) 163-165. p. 71 KHN27-31. XXII. 43. p., 296-303. p., KHI27-31. XVII. (794. szám) 336-337. p. 72 FHN27-31. IV. 160. p. 23
