Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGGAL FELRUHÁZOTT VÁROS SZERVEZÉSI SZABÁLYRENDELETE
14. § A tárgyalás a kitűzött ügynek a szakelőadó általi felolvasásával, vagy a szakelőadó szóbeli előterjesztésével veszi kezdetét. A költségvetések, zárszámadások és szabályrendeletek tárgyalásánál előbb az általános vita kezdődik s csak ennek befejeztével, s ha a javaslat általánosságban elfogadtatott, térhet át a közgyűlés a javaslat részletes tárgyalására. A bizottsági tagok mindenkor a jelentkezés sorrendjében szólnak. A följegyeztetés az elnök által e végre megbízott jegyzőnél történik, ki a szólni kívánókat sorrend szerint felhívja. Mind az általános vitákon, mind a részletes tárgyaláskor, az egyes pontoknál mindenki csak kétszer szólhat, a hivataluknál fogva szavazattal bíró tisztviselők azonban bármikor felszólalhatnak. Az elnök mindenkor jogosítva van felszólalni. Szót kérhetnek a tárgyalás folyama alatt is felvilágosítás végett az előadó, továbbá azok is kik: a. ) személyes kérdésre válaszolni, b. ) a közgyűlési ügyrendre hivatkozni, c. ) napirendre térést indítványozni, d. ) indítványoktól elállni, e. ) zárt ülést indítványozni akarnak. Az indítványozók és előadók a tanácskozás berekesztése előtt zárszóval élhetnek. 15. § A közgyűlés tanácskozási nyelve a magyar. 16. § Szólót beszédében közbeszólásokkal megszakítani nem szabad. Aki a közbeszólást elnöki figyelmeztetés dacára ismétli és a tanácskozást tartósan zavarja, azt az elnök meginti, ezután rendreutasítja, s ha mindezek sem vezetnek sikerre, a rendzavaró ellen jelen szervezési szabályrendelet 19. §-ában előírt eljárást foganatosítja (1886: XXI. te. 54. §). Egyedül az elnöknek van joga szólót figyelmeztetni, hogy a tárgynál maradjon, s ha az ismételt figyelmeztetés sikertelen marad, elnök a fennforgó tárgyban tőle a szót megvonhatja. 17. § Beszédet írásból olvasni tilos. Az elnököt kivéve mindenki állva szól. 18. § Ha az ülésben folytonosan rendzavaró lárma vagy nyugtalanság uralkodik, melyet az elnök lecsillapítani nem képes, az elnök az ülést felfüggesztheti, vagy azon napra fel is oszlathatja, mely utóbbi esetben a közgyűlés minden újabb összehívás nélkül a következő köznapon az elnökség által kitűzendő órában folytattatik. 181
