Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
I. FEJEZET: A KÖZIGAZGATÁS JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGO 1919 ÉS 1944 KÖZÖTT
A törvényjavaslatok minden haladó vagy éppen konszenzusos megoldásuk ellenére sem nyertek kellő társadalmi támogatást: a vármegyék protestálása oly mértékűvé vált a rájuk vonatkozó javaslattal és a kisgazdák esetlegesen megnövekvő befolyásával szemben, hogy Ferdinandy miniszter lendülete megtört, s december 18-án visszavonta mindhárom törvényi előterjesztését, majd — noha a kormány tervezte azok újbóli, modifikált benyújtását — a miniszteri megbízatásától is megvált 1921 februárjában. Ezzel a közigazgatási reformok az elmélet síkjára terelődtek, mivel a IV. Károly első hazatérési kísérlete után hivatalba lépő gr. Bethlen István és kormánya az ily jelentős közjogi átalakítások megvalósítását a választójogi törvény megalkotásáig elhalasztotta — ez utóbbit pedig csak 1925-ben fogadta el a második nemzetgyűlés.31 A törvényhatósági jogú városokban — és egyébként a vármegyékben is — mindezek hatására az a nemkívánatos helyzet adódott, hogy a háború befejeződése ellenére a törvényhatósági bizottságokat nem újították meg sem normatívan, sem általános választások útján. Az 1920. évi VII. te. a városi tisztségviselők és a képviseleti szervek megbízatását inkább ismételten meghosszabbította határozatlan időre: mindaddig, amíg a remélt új törvény alapján megválasztandó törvényhatósági bizottságok meg nem alakulnak, illetve azok tisztújításokat nem tartanak.32 Az 1921. évi IV. te. ezen akként pontosított, hogy 1923 végéig a törvényhatósági bizottsági tagválasztások nem voltak megejthetők, vagyis a bizottságok a világháború előtti tagsággal és csak időközi választásokat tartva működtek tovább.33 Ennek jogszabályi ellentmondásossága abban állt, hogy az 1915. évi VI. te. rendelkezései szerint a békekötés napjától számított három hónap után meg kellett volna a törvényhatósági választásokat tartani az 1914. évre érvényes választói névjegyzékek alapján.34 Azonban az országgyűlési képviselők és a törvényhatósági bizottsági tagok választásának anyagi jogi összefonódása miatt a névjegyzékekre vonatkozó választójogi törvényként így még az 1874. évi XXXIII. tc.- ket kellett volna használni,35 ami azonban a bekövetkezett minden irányú változásokra — különösen az 1919. évi és az 1922. évi nemzetgyűlési választójogi rendeletekre36 — tekintettel egyenesen lehetetlen volt. Ezért a nemzetgyűlés, a kormány, végül maga az 31 Csizmadia 1976, 349-356. p., Ruszoly 2002, 220-232. p. 32 A városi választott tisztviselők hivatali megbízásának meghosszabbításáról szóló 1920. évi VII. te. Lásd még az 1921/22. költségvetési évben augusztus 1-től december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1921. évi XXXIV. te. 3. §-át! 33 A városok fejlesztéséről szóló 1912. évi LVIII. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról rendelkező 1923. évi IV. te. 9. §. 34 A törvényhatósági választói jogról szóló 1915. évi VI. te., Sarlós 1976, 234-239., 244-246. p. 35 Lásd az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913. évi XIV. te. 21. és 154-155. §-ait, valamint az országgyűlési képviselőválasztó-kerületek számának és székhelyének megállapításáról szóló 1914. évi XV. te. 3. §-át azzal, hogy e törvény kihirdetése 1914. március 31-én történt meg. 36 A m. kormány 1919. évi 5985. M. E. számú rendelete a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról. MRT 1919. Bp., 1919. 879-881. p., A m. kormány 1919. évi 5986. M. E. számú rendelete az összeférhetetlenségnek a nemzetgyűlési tagokra vonatkozó szabályozásáról. MRT 1919. Bp., 1919. 881— 883. p., A m. kormány 1919. évi 5987. M. E. számú rendelete a nemzetgyűlési választók névjegyzékének elkészítéséről és szavazóigazolványok kiállításáról. MRT 1919. Bp., 1919. 884-893. p., A m. kormány 1919. évi 5988. M. E. számú rendelete a nemzetgyűlés tagjainak választásáról. MRT 1919. Bp., 1919. 894-929. p.;Am. kir. minisztérium 1922. évi 2200. M. E. számú rendelete az 1922. évben összeülő nemzetgyűlés tagjainak választásáról. MRT 1922. Bp., 1923. 14-70. p. Lásd még Ruszoly József: Az első nemzetgyűlési választások előzményeihez. [1966] In: UŐ.: Újabb magyar alkotmánytörténet. 1848-1949. Válogatott tanulmányok. Bp.. 2002. 188-203. p. 16
