Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága 1919–1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 27. (Szeged, 2010)
IV. FEJEZET: A SZABÁLYRENDELET-ALKOTÁS HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN
Az ekként befolyó adót törvényhatósági ebadóalap elnevezéssel külön kezelték, amelybe az állategészségügyi (állattenyésztési) pénzalapot is beolvasztották.523 Az alap vagyonát önálló számlán tartották nyilván az alapok és az alapítványok számlakönyvében. Az ebadó jogcímén beszedett városi jövedelmet csak állategészségügyi és állattenyésztési dologi kiadások fedezésére volt szabad fordítani.524 Aki az ebek bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az ebadó kivetésével összefüggésben elmulasztotta, vagy a városi adóhivatalt valótlan adatszolgáltatással megtévesztette, illetve egyes kutyáit eltitkolta, továbbá az is, aki a megengedettnél több ebet tartott, szabálysértést (kihágást) követett el és száz pengőig terjedő bírsággal volt büntethető. Az eljárásra a közigazgatási hatóságok (a rendőrkapitányság és a polgármester) mint rendőri büntető bíróságok bírtak hatáskörrel, harmadfokon pedig a Belügyminisztérium Kihágási Tanácsa döntött. A pénzbüntetésekből befolyt összeg felerészben az államot, negyedrészben a várost, szintén negyedrészben pedig az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetet illette.525 5. A köztenyésztésre szolgáló apaállatok tartásával és gondozásával felmerülő kiadások finanszírozása céljából a köztenyésztéshez tartozó nőivarú állatok után fedeztetést díj szedését is elhatározta a város 1943-tól kezdődően.526 Eredetileg ettől ugyan eltekinteni kívánt a közgyűlés, azonban a földmívelésügyi miniszter nyomására mégis meghajlott a miniszteri rendeletben foglalt kötelezettsége előtt.527 A szabályrendelet alkalmazási körében a köztenyésztéshez528 tartozó szarvasmarha tehenek és üszők, bivalytehenek és bivalyüszők, sertéskocák, valamint anyajuhok után a város részére — tekintet nélkül a tényleges fedeztetésekre! — fedeztetési díjat kellett fizetni, ha az állatot egyébként — külön rendelkezések szerint megállapított — tenyészállatdíjjal terhelték. Kivételt képeztek azon jószágok, amelyek tulajdonosai a Hódmezővásárhelyi Kisbirtokosság Első Legeltetési Társulat tagjai voltak,529 ha a fe523 Lásd e vonatkozásban az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. te. 156. §-át, valamint a m. kir. földmívelésügyi miniszter 1932. évi 100.000. számú rendeletét az állategészségügyről szóló 1928: XIX. törvénycikk végrehajtásáról. MRT 1933. Bp., 1933. I. 8-758. p., különösen a 119. §. (I. 171-173. P) 524 Az állategészségügyről szóló 1928. évi XIX. te. 37. §, A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1932. évi 100.000. számú rendelete az állategészségügyről szóló 1928: XIX. törvénycikk végrehajtásáról. MRT 1933. Bp., 1933. I. 8-758. p., A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1933. évi 69.039. számú rendelete az ebadójövedelemnek átmenetileg közegészségügyi célokra való felhasználásával kapcsolatos kérdések szabályozásáról. MRT 1933. Bp., 1933. II. 1572-1573. p., A m. kir. belügyminiszter 1927. évi 42.200. számú körrendeleté az 1927: V. törvénycikknek az önkormányzati testületek háztartása hatályosabb ellenőrzéséről szóló részének végrehajtásáról. MRT 1927. Bp., 1927. 1539-1655. p. 525 Jkv. 1937: 34. 32-33. p., 1939: 240. 61-62. p., lásd még a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi XX. te. 23. §-át és a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló 1938. évi XII. te. 37. §-át! 526 Jkv. 1943: 28. (Hódmezővásárhely thj. város szabályrendelete a fedeztetési díjakról, 54-60. p.) 527 A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1942. évi 241.000. számú rendelete a fedeztetési díjakra községi (városi) szabályrendelet alkotásáról. MRT 1942. Bp., 1943. 1071-1081. p. 528 Jkv. 1941: 210. (Hódmezővásárhely thj. város állattenyésztési szabályrendelete.) Lásd még a törvényhatósági állattenyésztési alapokról szóló 1940. évi XIII. tc.-t és a m. kir. földmívelésügyi miniszter 1941. évi 155.000. számú rendeletét a törvényhatósági állattenyésztési alapokról szóló 1940: XIII. törvénycikk végrehajtásáról. MRT 1941. Bp., 1942. 2261-2273. p. 529 E társulat eredetileg a közbirtokossági közös legelőhasználatra vonatkozó szabályok (1894. évi XII. te. 6. § és az osztatlan közös legelőkről szóló 1913. évi X. te.) alapján szerveződött. Ekként a legelő a közbirtokosok osztatlan közös tulajdonát képezte, és az érdekeltek megegyezése vagy az évszázados gyakorlat 125
