Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
VI. FEJEZET: EREDMÉNYEK
ve (SZOTE). Az előbbi pedig 1962-ben felvette a József Attila Tudományegyetem nevet, amelyet 2000-ig viselt és három egyetemi karral — az állam- és jogtudományi, a bölcsészettudományi és a természettudományi karokkal — képezte a jövő értelmiségét (JATE). Tanszékeinek száma 1945/46-ban 36, a korszak végén pedig (1993. évi adatok alapján) 72 volt. A felsőoktatás másik helybeli intézménytípusát a szegedi főiskolák alkották: 1947-től a Polgári István Tanárképző Főiskola, majd ennek jogutódjaként a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (1973), valamint 1970-től a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolája, amely egy ideig a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági technikumot (1972-től szintén főiskolát) is irányította. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma szintén a dél-alföldi felsőoktatás sokszínűségét gazdagította. 640 Az egyetem ingatlanainak száma is jelentékenyen bővült a vizsgált időszakban: az új létesítmények közül kiemelendő az 1952-ben felavatott Béke-épület, amely a Természettudományi Kar több intézetének nyújtott korszerű otthon. A kiváló eredményeket felmutató Bolyai Intézet a volt piarista gimnázium székházában nyert elhelyezést. Az Állam- és Jogtudományi Kar 1951-ben költözött át a Dugonics térről az akkor megszüntetett szegedi felsőbíróság — az egykori ítélőtábla — Lenin körúti (ma Tisza Lajos körút) tornyos palotájába, amelyet az 1963/64. tanévben egy újabb emelettel magasítottak. 1966-ban készült el Újszegeden a Móra Ferenc Diákotthon, majd 1972ben beköltözhettek az első hallgatók a Hermán Ottó Diákotthonba is. 1974-ben adták át szintén Újszegeden az új egyetemi centrumot a biológiai kutatások számára. 1977ben valósult meg az új diákmenza és az ezerfős előkészítő konyha, valamint ugyanebben az évben a Kibernetikai Laboratórium modern elhelyezése is. 1978-ban kezdődött meg az oktatás a Petőfi Sándor sugárúti „kockaházban" a Bölcsészettudományi Kar romantikus palotája mellett. Az egyetem 1986-ban újabb kollégiumot létesített a Délmagyarországi Építőipari Vállalat (DÉLÉP) Kossuth Lajos sugárúti munkásszállója megvásárlása útján. Az 1989/90. tanévben szintén az egyetem tulajdonába került a Rákóczi téri Megyeháza Tábor utca felőli — korábban a pártbizottság által használt — szárnya, amelybe a jogi kar tanszékei és a Gazdasági Igazgatóság költözhetett be. 641 A teljes hitelességhez azonban hozzá kell tenni, hogy az egyetemet elsődlegesen nem annak falai, hanem professzorai és hallgatói jelentették és jelentik. Ebben pedig negatív változások is bekövetkeztek az évtizedek folyamán, különösen a politikai indíttatású személycserék formájában. Ehhez csatlakozott az a jogi konstrukció is, amely lényegében megszüntette az egyetemi autonómiát, és teret nyitott a minisztériumok és a pártszervek befolyásának. A létező szocializmus évtizedeit leginkább a jogi kar sínylette meg, amelynek oktatói közül 1945 után és 1957-ben többet eltávolítottak (pl. Bibó István, ifjabb Boér Elek, Perbíró József, Bónis György, Szabó József). Különösen érzékeny és tragikus kapcsolódási pont a szegedi tanács és a jogi kar között Perbíró 640 RUSZOLY JÓZSEF: A Szegedi Tudományegyetem rövid története. In: A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene 1921-1998. Szerk. Szentirmai László és Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1999. 15-16., BLAZOVICH LÁSZLÓ: Szeged történetének rövid foglalata. Iskolák, műveltség, művészetek. (24. rész) In: Szeged. 2005. február (2. szám) 5. 641 RUSZOLY: A Szegedi Tudományegyetem... i. m. 16., A Szegedi Tudományegyetem Évkönyve 2006-2007. Főszerk. Rácz Béla. Szeged, 2008. 36-37.
