Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

III. FEJEZET: A TANÁCS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEGEDEN

ket általában tanácskozási jog illette meg. Az utóbbiban részesülhetett továbbá bárki, akit a végrehajtó bizottság ilyen joggal meghívott. Az ülések fő szabály szerint nyilvánosak voltak, azonban zárt ülés tartása is elrendelhető volt, különösen az összeférhetetlenségi esetek megvitatásakor. Az ülést a tanácselnök (a végrehajtó bizottság elnöke) nyitotta meg, majd megvizsgálta a határozatképességet, ami akkor állt fenn, ha a tagjainak több mint fele megjelent. Az ülés vezetését rendszerint ő maga látta el. Ennek keretében előterjesztette a napirendi javaslatokat, megnyitotta és bezárta a tárgyankénti vitát, elrendelte a szavazást és megállapította annak eredményét, kihirdette a határozatokat, biztosította az interpellációs jog gyakorlását és az ülés zavartalan rendjét, végül — több napirendi pont és felszólalás nem lévén — az ülést berekesztette. A tanácskozás szokásos rendjében először a korábban hozott és elintézett határozatok végrehajtásáról szóló jelentéseket hallgatták meg, amelyet a tanácselnök (a végrehajtó bizottság elnöke) terjesztett és adott elő. Ezután határoztak a napirendről, majd az egyes pontok tárgyalása következett. Az írásbeli előterjesztést és a határozati javaslatot az előadó ismertette, majd válaszolt a vita alkalmával hozzá intézett kérdésekre. A vitában nem csupán a tanácstagok és a tanácskozási joggal jelen lévők, hanem más személyek is felszólalhattak, ha a tanács megadta nekik ennek lehetőségét. Az obstrukció elkerülése végett bármely tanácstag javasolhatta a vita bezárását. Miután ez megtörtént, az előadó válaszolt a felszólalásokra és a módosító indítványokra.

317 Ha már szólásra senki sem jelentkezett, az elnök elrendelte a szavazást, amely igennel, nemmel vagy tartózkodással történhetett. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött.

318 A szavazás módja rendesen nyílt volt, azonban a tanácselnök (vb elnök), a helyettese és a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztásáról, úgyszintén a tanácstagok összeférhetetlenségi ügyei felől titkosan szavaztak. Ilyenkor is a szavazást vezető személy állapította meg annak eredményét és hirdette ki az elfogadott határozatot. Ha ekkor állott elő a szavazategyenlőség, az eljárást meg kellett ismételni. A döntéshozatal rendes módja szerint a határozat meghozatalához a jelenlévő tanácstagok szavazata többségének támogatása szükségeltetett. Minősített szavazás esetében az összes tanácstag igen szavazatának többségével lehetett elfogadottnak tekinteni a jogi normát.

319 Az ülésről jegyzőkönyv készült, az elfogadott rendeleteket és határozatokat 1959-től kivonatosan a Tanácsi Híradóban, 1971-től teljes szöveggel Szeged Megyei Városi Tanács Közlönyében tették közzé

320 (SZMSZ1984, 23-28., 30., 33. §). A rendeletalkotás a tanács lényeges jogainak egyike volt. Erre sor kerülhetett magasabb szintű jogszabály vagy felettes szerv intézkedése alapján, valamint a helybeli társadalmi viszonyok rendezése érdekében saját kezdeményezésből is.

321 A jogsza317 CZIFRANCS JÓZSEF: Néhány észrevétel a tanácstagok tanácsülési és választókerületi munkájáról. Híradó, 1965. augusztus 30. (3. szám) 1-7. 318 Tanácsülésben határozathozatal szavazategyenlőség esetén. Ál 1961. december. (12. szám) 956957. 319 ALBRECHT LÁSZLÓ: A tanácsi testületek határozathozatali tevékenysége. Ál 1979. február. (2. szám) 151-163. 320 SZILÁGYI: Ahogy... i. m. 175-182. 321 CSIZMADIA ANDOR: A helyi tanácsok jogszabályalkotási hatásköre. Ál 1954. október-november. (10-11. szám) 605-608., TAMÁS JÓZSEF: A tanácsok rendeletalkotási joga. Ál 1956. június. (6. szám) 348-