Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
kacs János tanácselnök-helyettes a Tanácsakadémián tartott továbbképzés azon állásfoglalását hangoztatta, mely szerint az elnökhelyettesek legalább egy-egy állandó bizottság elnökei is legyenek. Ezzel Czene Mihály szakmailag egyetértett, de demokratikus szempontból nem. Halász Árpád szerint a kerületi tanácsok megszűntével igenis szükséges lett volna lakóterületi csoportokat létrehozni. Simon István pedig azzal pontosította a titkár válaszát, hogy a népfront és a sajtó képviselete akkor még csak a végrehajtó bizottság tagjain keresztül volt biztosított, ezért indokolt külön is rendezni a meghívásuk módját. 258 Török László válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a felszólalók helytelenül értelmezték a lakóterületi csoportokról szóló részt, mivel ezeket csak a kerületi tanácstagok helyettesítése és pótlása céljából szándékozta összehívni az ügyrendi bizottság tervezete. Az egységes várospolitika biztosítása ugyanakkor szerinte is lényeges cél volt. Az interpellációk kérdésében Csikóssal értett egyet. Dr. Biczó György tanácselnök a végrehajtó bizottság ülésezése rendjének részletezését nem tartotta felveendőnek a szabályzatba, egyebekben javasolta az előterjesztés elfogadását. Szavazást egyedül csak a 40. § léte felől rendelt el; végül 6:5 arányban a megtartását támogatták. Annyit ugyan változtattak rajta, hogy az első bekezdésének félreérthetősége megszűnjön. Végezetül a 17. § (1) bekezdésébe felvették a KISZ városi bizottságát — a jegyzőkönyvből nem derül ki egyértelműen, ki indítványozta —, és stilárisan módosították a 47. §-t és a 61. § (5) bekezdését. 259 A szegedi tanács első szabályzata — egyelőre még csak tervezet, majd javaslat formájában — 12 fejezetre, s azon belül 82 szakaszra tagolódott. Az első fejezetet egy terjedelmes preambulum előzte meg, amely a városnak az ország életében elfoglalt helyével és jelentőségével foglalkozott. Ezt követték az egyes fejezetek; az első generális rendelkezéseket (1-3. §§), a második a hatásköröket (4-6. §§), a harmadik a nem tanácsi szervekkel való együttműködés kereteit (7-12. §§), a negyedik a tanács mint testületi szerv működésének formáit és módozatait (13-37. §§), az ötödik a tanácstagokjogait (38-43. §§), a hatodik a végrehajtó bizottság működését (44-56. §§), a hetedik a tanácsi tisztségviselők jogköreit (57-63. §§), a nyolcadik a tanácsi bizottságok rendszerét (64-68. §§), a kilencedik a szakigazgatási szervek struktúráját (75-79. §§), a tizedik a kerületi hivatalok létesítését és működési területük megállapítását (80. §), a tizenegyedik a tanácsi vállalatok felügyeletének és irányításának kérdéseit (81. §), a tizenkettedik pedig a záró rendelkezéseket tartalmazta (82. §). A rendelethez 12 mellékletet is csatoltak. 260 A javaslat 1971. október 27-én került a tanács plénumának asztalára, amelyet dr. Török László, az ügyrendi bizottság elnöke terjesztett elő, majd nyomban ki is egészítette azt. Elmondta, legfőbb alapelvül arra törekedtek, hogy a szabályzat ne ellenkezzen sem a tanácstörvénnyel, sem a hatályos kormányrendeletekkel, amellett konkrét tartalmában a város helyzetéhez és adottságaihoz igazodjon. Fontos szerkesztési tényező volt a rugalmasság és a mobilitás is, hogy az a későbbiekben kiegészíthető, tovább258 VB Jkv. 1971. október 19. 2/b napirendi pont. 5-6. 259 VB Jkv. 1971. október 19. 2/b napirendi pont. 6-7., 104/1971. vb sz. határozat. 3. pont. 11. 260 2/1971. sz. tanácsrendelet a városi tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról. Közlöny, 1971. december 15. (4. szám) 3-21.
