Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
tanács szervezeti és működési szabályzatának elkészítésével, amelyet legkésőbb október 31-ig kellett előterjeszteniük. 250 Miután az új törvény megszüntette a kerületi tanácsokat, azok helyett — a lakosság szükségleteit kielégítendő — három kerületi hivatalt hoztak létre Szegeden. Ezen hivatalok területi illetékessége megegyezett a korábbi kerületi tanácsok államigazgatási területi beosztásával. A hivatalok vezetését a tanács által kinevezett elnökök látták el (1971. április 25-i hatállyal dr. Korek Józsefné, Pántya József és Nagy Miklós). 251 Létrehozta a tanács a szakigazgatási szerveket is: tíz igazgatási osztályt alakítottak ki a végrehajtó bizottság tevékenységének segítésére. Az új törvényi rendelkezéseknek megfelelően 1971-től a megyei tanács tagjait nem közvetlenül választották a választópolgárok, hanem közvetett módon a helyi tanácsok delegáltak oda tanácstagokat. Ezek száma Szeged esetében 24 volt, amelyből 8 személyt nem a városi tanács tagjai, hanem a lakosság köréből kellett választani. A népfront általi jelölést követő szavazás nyomán Szeged 1971-ben a következő személyeket küldte a megyei tanácsba: dr. Biczó György, dr. Ábrahám Antalné, Nagy István, Regőczi István, dr. Mészáros Rezsőné, dr. Csáki Éva, Szálai József, Lángi István, Báló Miklósné, Harangozó Lászlóné, Grodiczki Anna, Virág István, ifj. Tóth Antal, Elek György, Kardos János és dr. Komócsin Mihály tanácstagokat, valamint Juhász József, Szögi Béla, Kajdi Ferenc, dr. Serfőző Lajos, Munkácsy György, Rózsa István, dr. Varró Vince és dr. Kemenes Béla szegedi lakosokat. 252 Az alakuló ülést követően az ügyrendi bizottság hozzákezdett a már említett szervezeti és működési szabályzat kidolgozásához, amelyet 1971-től kezdődően a tanácsok egyénileg, rendeletben állapítottak meg.A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke közzé is tett ehhez egy részletes, kvázi kötelező utasítást, amely zsinórmértékül szolgált a bizottság számára. 253 Az elkészült első tervezetet kézhez vehették a tanácstagok, a felettes állami szervek, valamint számos helyi állami és társadalmi szerv is. Végül a beérkezett javaslatokat is figyelembe véve a végső tervezetet megvitatta az ügyrendi bizottság és a végrehajtó bizottság együttes ülésen, valamint foglalkozott vele a jogi és igazgatási bizottság, majd a tanács plénuma is. 254 A végrehajtó bizottság elé terjesztett szöveg több fejlődési szakaszban alakult ki. Először egy alaptervezet született, amely feltehetően 1971. július 26-án készült el és 250 Jkv. 1971. május 7. 11/1971. t. sz. határozat. 10-11., valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 30-5/1971. (T. K. 19.) MT TH számú utasítása az irányelvek meghatározásáról. 251 Jkv. 1971. május 7. 12/1971. t. sz. határozat. 12-13. 252 Jkv. 1971. május 7. 15/1971. t. sz. határozat. 16-17. 253 30-5/1971. (T. K. 19.) MT TH sz. utasítás a tanácsok szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról. Tanácsok Közlönye. 1971. április 24. (19. szám) 509-523., RAFT MIKLÓS-ZSUFFA ISTVÁN: A tanácsok szervezeti és működési szabályzata. Ál 1971. április. (4. szám) 289-299. 254 Jkv. 1971. október 27. 3281/1971. Titk. sz. előterjesztés (A Tanács és szervei szervezeti és működési szabályzata) 1-5., CSML 3281/1971. Titk. számú iratcsomó: írásos észrevételek a tervezetre a következő szervektől érkeztek: a Csongrád Megyei Tanács vb titkára (Dr. Bozó Sándor), a Tanácsakadémia Tanácsigazgatási Szervezési Intézete (dr. Donáth Róbert), a JATE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja (dr. Antalffy György), valamint az Államigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszéke (dr. Martonyi János), a Szegedi Városi-Járási Ügyészség vezetője (dr. Jármai Tibor), a Csongrád Megyei 1. sz. Levéltár igazgatója (Oltvai Ferenc), az MT Tanácsi Hivatala (dr. Fonyó Gyula), továbbá Szegedi megyei város Tanácsának valamennyi osztálya és kerületi hivatala.
