Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
bításáig. Innen az említett meghosszabbítás, majd a Nagykörút tengelyvonala a kiindulási pontig. III. kerület: a kiindulópont megegyezik az I. kerület kiindulópontjával. Innen az óramutató járásával egyező módon haladva a Nagykörút tengelyvonala az Április 4. útig (ma Boldogasszony sgt.), innen az Oldal utca tengelyvonala a Bánomkertsori vasúti töltés tengelyvonaláig, innen északkeleti irányba haladva a vasúti töltés tengelyvonala, illetve ennek egyenes vonalú keleti irányú meghosszabbítása a Tisza sodorvonaláig. Innen déli irányban a Tisza sodorvonala Szeged és Gyálarét közös határvonaláig, illetve ennek délkeleti irányú meghosszabbításáig. Innen Szeged és Gyálarét közös határvonala Szeged és Röszke közös határvonaláig. Innen Szeged és Röszke közös határvonala Szeged és Domaszék közös határvonaláig, Szeged és Domaszék közös határvonala Szeged és Kiskundorozsma közös határvonaláig. Innen Szeged és Kiskundorozsma közös határvonala az 526. sz. Szeged-Kiskunhalasi közút tengelyvonaláig. Innen az említett közút tengelyvonala az 5. sz. Budapest-Szeged-Belgrádi közút tengelyvonaláig, majd az említett közút tengelyvonala — a Dorozsmai úton, az Izabella-hídon és a Kossuth Lajos sugárúton át — a kiindulópontig. A szeptember 15-én megrendezett következő tanácsülésen Tombácz Imre már az új tanácstörvény tervezetét ismertette, miután Szegeden is széles körben ismertették annak szövegét: 71 üzem részére 18 helyszínen tartottak előadásokat, valamint közel 320 kisgyűlést szerveztek. A tanácsi vitában dr. Lóránt László, Pozsár József, dr. Szeghy Endre, dr. Martonyi János, Zöldi Imréné, Nagy Géza, dr. Kövesdi Pál, dr. Nagymihály Sándor és Szilágyi András szólalt fel. Közülük Martonyi János egyetemi tanár, államigazgatási jogász észrevételeit említjük meg. A professzor hangsúlyozta a tervezet nyilvános vitájának jelentőségét, Szegednek a megyei tanács joghatósága alóli kiemelését és a tanácsok nagyobb gazdasági önállóságának biztosítását. Ugyanakkor szakmai szempontú javaslatokat tett a tanácstagok joghelyzetére, a póttanácstagok behívására és a fogadóórák bevezetésére. A tanács végül oda utasította a végrehajtó bizottságot, hogy az elhangzott észrevételek és konkrét javaslatok megvalósítását az illetékes szakigazgatási szervek útján biztosítsa. 194 A vb elnök egyébként ekként értékelte a megtárgyalt tervezetet: „megállapíthatjuk Elvtársak, hogy egy nagyszerű törvénytervezet előkészítésében veszünk részt. [...] Bármennyire csiszoljuk is azonban a tanácstörvényt, egyedül nem mindent megoldó orvosság. Szükséges, hogy a mezőn, az üzemben, irodákban, iskolákban és mindenütt, ahol működünk, a tervek, az állampolgári kötelezettségek teljesítésével teremtsük meg a lehetőséget Pártunknak és Kormányunknak a dolgozó nép életszínvonala emelésére irányuló politikája érvényesítéséhez." 195 Az új tanácsi választásokat a Hazafias Népfront 196 jelölései alapján 1954. november 28-ára szervezték meg, amelynek eredményeként az alakuló ülést az immár me194 Jkv. 104-6/1954. t. sz. 1954. szeptember 15. 1-4., 104-6/1/1954. t. sz. 1954. szeptember 15. 45., melléklet (Tisztelt tanácsülés!), A végrehajtóbizottság beszámolóját és az új tanácstörvény tervezetét vitatták meg a Városi Tanács szerdai ülésén. DM 1954. szeptember 17. (220. szám) 1. 195 Jkv. 104-6/1/1954. t. sz. 1954. szeptember 15. melléklet (Tisztelt tanácsülés!) 196 A magyar Népfront története. 2. kötet. Bp., 1977. 178-488.
