Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
A szegedi tanács állandó bizottságait csak később, 1950. december 15-én alakították meg; ennek eredményeként létrejött a pénzügyi, a terv-, statisztikai és munkaerőgazdálkodási, a mezőgazdasági, a kereskedelmi és közellátási, az ipari, az építési és közlekedési, a közegészségügyi és népjóléti, az oktatási, valamint a népművelési bizottság, melyek feladatait és tagságát is nyomban meghatározták (1951-ben azonban máris átszervezték őket). 135 Ugyanezen az ülésen határoztak póttanácstagok behívásáról, mivel a jövőben hárman nem kívántak élni a tanácsbeli tagságból eredő megtiszteltetéssel (Gyenge Kálmán, Faragó Antal és Juhász Mihály), akiket később mások is követtek (pl. dr. Niklay Ferenc, Papp Ferenc, dr. Lakatos Imre, Nagygyörgy Mária, Salamon Ferenc, Levendel László, Kalmár Jánosné és Muhari Piroska). 136 Érdekes és tanulságos olvasmány az 1951. október 21-én a helyi tanácsok megalakulásának első évfordulóján tartott ünnepi tanácsülés jegyzőkönyve is. Ezen az ülésen Dénes Leó mondta a bevezető felszólalást; ebben a szovjetek mintájára szervezett tanácsokat a proletárdiktatúra funkcióinak betöltésére vélte hivatottnak, majd az eltelt egy év gazdasági eredményeit sorolta. Kiemelte a mezőgazdaság átszervezését és a szocialista tszcs-k megalakítását, a begyűjtési munkákat, valamint a párt irányításával megvalósuló őszi agrármunkálatokat. Az új munkás és paraszt káderek mielőbbi behozását is sürgette. Beszédét követően többek mellett dr. Fodor Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora emelkedett szólásra, aki a helyi tudományos élet és az értelmiségi dolgozók megvalósult fejlődéséről nyilatkozott. 137 2. § A MÁSODIK TANÁCSTÖRVÉNY IDŐSZAKA (1954-1971) a) Az 1954. évi X. tv. előkészítése A második tanácstörvény előkészítésével összefüggésben az MDP Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei és csatolt iratai alapján kifejezetten az e jogszabályra vonatkozó napirendi pontok előtt számos esetben foglalkoztak a tanácsi választások előkészítésének kérdésével a pártban. 138 Ezek közül magával a tanácstörvénnyel is összefüggésben az 1954. június 30-i ülésen merült fel érdekesség: egy szigorúan bizalmas minősítésű határozat elfogadása, amely a tanácsválasztások alapelveiről rendelkezett. 139 Ebben elvi éllel rögzítették — utalva az „osztályharc kiéleződésére" —, hogy a helyi tanácsok választása folyamán jelöltek csak a Hazafias Népfront jelöltjei lehetnek. A megyei, járási és városi pártbizottságoknak az illetékes végrehajtó bizottság tett ja135 Jkv. 5201-3/1/1950. vb. sz. 1950. december 15. 5. és melléklet (Állandó bizottságok megalakítása), 5201-2/1/1951. t. sz. 1951. április 13. 7. és melléklet (Állandó bizottságok átszervezése) 136 Jkv. 5201-3/43/1950. sz. 1950. december 15. 8., 5201-1/3/1951. t. sz. 1951. február 14. 6-7., 5201-2/3/1951. t. sz. 1951. április 13. 7., 5201-8/2/1951. t. sz. és 5201-8/3/1951. t. sz. 1951. november 17. 5. 137 Jkv. 5201-6/1951. t. sz. 1951. október 21. 1-2. 138 MOL MDP 276. f. 53. cs. 183. ő. e. (1954. június 30.) 2-4., 187. ő. e. (1954. július 28.) 3-4., 188. ő. e. (1954. augusztus 4.) 4., 199. ő. e. (1954. szeptember 8.) 4-5. 139 MOL MDP 276. f. 53. cs. 183. ő. e. Határozat az 1954. évi tanácsválasztások alapelveire. 1-7.
