Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

Az átalakulás első jelét a megyerendszer reformja képezte a 4343/1949. sz. MT rendelet nyomán, amely huszonötről tizenkilencre mérsékelte a megyek számát Magyarországon. Egyúttal az alkotmánnyal összhangban kilencszáz év után kiemelték a „vár" előtagot a kifejezésből. így alakult meg 1950-ben az egységes Csongrád megye, amelynek területe a korábbi Csongrád vármegyét, valamint Csanád vármegye torontáli, és — a Békés megyéhez csatolt Nagykopáncs község kivételével — makói járását foglalta magába. A székhelye Hódmezővásárhely lett."

6 Az első tanácsok országszerte, így Szegeden is az ideiglenesség jegyében alakultak meg 1950. augusztus 15-én. Az e tárgyban július 15-én kiadott 196/1950. számú minisztertanácsi rendelet egyúttal arról is rendelkezett, hogy Szeged város közvetlenül a Csongrád megyei tanács alá tartozik majd; e tekintetben tanácsa a járási tanácsok joghelyzetével osztozott (1. §). Az alakuló ülést a szegedi Városháza közgyűlési termében tartották. Ezen 120 tanácstag jelent meg, valamint a Magyar Függetlenségi Népfront képviseletében

117 az ülést is vezető Zombori János és megannyi meghívott vendég.

118 Az elnöklő Zombori János beszédével kezdődött a tanács első ülése. A szónok ünnepi hangulatban üdvözölte a megjelenteket, és mindjárt az újonnan létrejött szerv társadalmi jelentőségét emelte ki mondván, hogy a dolgozó nép a helyi tanácsokban a demokrácia újabb erős pillérét látja. A kor ideológiai és politikai irányának megfelelően emlékeztetett: „a népi demokráciánk minden sikerét a Szovjetunió felszabadító haderejének és Sztálin elvtársnak köszönhetjük, ők törték össze a Horthy-fasizmus [sic!] államhatalmát és bilincseit". A továbbiakban a Magyar Dolgozók Pártja irányításával addig elért eredményeket méltatta — különösen a földreformot és a bankok államosítását —, melyeknek köszönhetően a „hatalom a dolgozó nép kezébe került". Ismertette a tanácsok feladatát; ebben kiemelten felhívta a figyelmet a bürokrácia elleni küzdelemre és a munka megvédésének szükségére a belső és külső ellenségekkel szemben. „A tanácsok létrejöttével megszűnnek az eddigi hiányosságok — folytatta beszédét —, a helyi tanács vezeti a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, előkészíti a gazdasági tervet és költségvetést, ellenőrző és irányító működést fejt ki." A továbbiakban szólt még a párt osztályharcos politikájának érvényesítéséről, mellyel összefüggésben a tanácsok voltak hivatva bebizonyítani, hogy Magyarország képes a szocializmus 187., RUSZOLY JÓZSEF: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872-1944. Tanulmányok Csongrád megye történetéből. XXXV. Sorozatszerk. Blazovich László. Szeged, 2004., VARGA NORBERT: A főispáni tisztség bevezetése Debrecen és Szeged szabad királyi városokban a köztörvény-hatósági törvény alapján. In: Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére. Szerk. Mezey Barna és Révész T. Mihály. Bp., 2006. 606-623., VARGA NORBERT: A közigazgatási reform és a helyi politika viszonya Debrecenben és Szegeden (1870-1872). Debreceni Szemle. 2007. 4. szám. 464-475. 116 4343/1949. (XII. 14.) MT számú rendelet a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában. 3. § 13. pont. 117 A magyar Népfront története. 2. kötet. Bp., 1977. 143-177. 118 Törvényerejű rendelet a helyi tanácsok választásáról. DM 1950. augusztus 4. (181. szám) 1., A helyi tanácsok jelentőségéről. DM 1950. augusztus 11. (185. szám) 4., A városi és járási tanácsok jelentősége. DM 1950. augusztus 15. (188. szám) 1., Ma délelőtt 10 órakor [...]. DM 1950. augusztus 15. (188. szám) 3., Megalakult Szeged Város Tanácsa. DM 1950. augusztus 16. (189. szám) 1., Alkotmányunk egy év távlatából. DM 1950. augusztus 17. (190. szám) 1., Népköztársaságunk alkotmányáról. DM 1950. augusztus 18. (191. szám) 2.