Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

d) A közigazgatás átalakulása és az első tanácstörvény végrehajtása Szegeden Szegedet 1944. október 11-én foglalta el a szovjet haderő. Ennek nyomán kezdődött el a helyi közigazgatás újjászervezése — egyelőre provizórikus jelleggel. így 1944. december 2-án alakult meg a Szegedi Nemzeti Bizottság, amely az első volt az ország egyéb településein létrejövő, hasonló szervek közül.

106 E bizottság az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásáig, valamint az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatókörének a déli országrészre való kiterjesztéséig az államhatalom tényleges megtestesítője volt Szegeden.

107 Összetételét tekintve kezdettől fogva az akkori öt demokratikus párt, valamint a szabad szakszervezetek paritásán alapult: a Magyar Kommunista Pártot Gombkötő Péter és idősebb Komócsin Mihály, a Szociáldemokrata Pártot Valentiny Ágoston és Vörös József, a Szabad Szakszervezeteket Gyólai Istvánt és Domby Béla, a Független Kisgazdapártot Balogh István és Kispéter Lőrinc (ténylegesen Donászy Kálmán és Bak Károly), a Demokrata Polgári Pártot Örley Zoltán és Pap Róbert, a Nemzeti Parasztpártot pedig Erdei Ferenc és Bozsó János képviselte.

108 A bizottság első elnöke Balogh István, volt alsóközponti plébános és kisgazdapárti, első titkára Gombkötő Péter kommunista párti szegedi lakos lett. 1945. április 13-tól az elnöki teendőket Donászy Kálmán hírlapíró vette át. Tevékenységét tekintve általános hatáskörben intézte Szeged és a környező települések, valamint a tanyavilág főbb közigazgatási és a helyi hatalomgyakorlással öszszefüggő ügyeit a törvényhatósági intézmények megszerveződéséig. Példáját országszerte követték; közelebbről Csongrád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék településeinek sorra alakuló nemzeti bizottságaira gyakorolt kiemelkedő hatást.

109 Tevékenységéből — a fontosabb közigazgatási teendők vitele és az állampolgárok életének szervezése mellett — alkotmánytörténetileg is kiemelendő az első népbírósági rendelet 1945. január 4-én történő kibocsátása, amellyel a háborús bűnök, valamint a nyilas, fasiszta és németbarát elemek által a múltban elkövetett káros cselekmények miatti felelősségre vonást alapozta meg.

110 A törvényhatósági közigazgatás újjászervezése is megindult 1944 decemberében. A korábbi törvényhatósági bizottság (1929: XXX. tc. 1-33. §) összehívására nem 106 Átfogó irodalomként lásd CSIZMADIA ANDOR: A nemzeti bizottságok állami tevékenysége (19441949). Bp., 1968., CSIZMADIA ANDOR: A forradalmi jogalkotás 1944-1945-ben (A nemzeti bizottságok jogalkotó tevékenysége). Jogtudományi Közlöny, 1964. április (4. szám) 187-196., CSIZMADIA ANDOR: A nemzeti bizottságok létrejötte és jogállása 1944-45-ben. Bp., 1960., BEÉR JÁNOS: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon (1945-1960). Bp., 1962. 81-91., BALÁZS BÉLA: A nemzeti bizottságok szerepe népi demokráciánk létrejöttében. Bp., 1955. 107 RUSZOLY JÓZSEF: A Szegedi Nemzeti Bizottság részvétele a demokratikus államhatalom gyakorlásában (1944. december-1945. január). In: Uő: „és így is a mi korunk". írások és források Magyarország alkotmánytörténetéhez 1944-1949. Püski, Bp., 2006. 29. Eredeti közlés In: Acta Juridica et Politica Szeged. Tom 13. Fasc. 6. Szeged, 1966. 108 RUSZOLY JÓZSEF: A Szegedi Nemzeti Bizottság kezdeteiről. In: Uő: A Város és polgára. Válogatott írások Szegedről. Szeged, 1999. 85. 109 RUSZOLY JÓZSEF: Nemzeti bizottságok és önkormányzatok (1944. szeptember -1945. május). In: Uő: „és így is a mi korunk". írások és források Magyarország alkotmánytörténetéhez 1944-1949. Püski, Bp., 2006. 32-97. 110 RUSZOLY: A Szegedi Nemzeti Bizottság részvétele... i. m. 19-31.