Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

II. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON

asszonyok helyzetének rendezéséről beszélt, midőn a nők egyenjogúságának alkotmányba iktatását üdvözölte.

98 A javaslat vitájában — amelyben bírálat nem hangzott el! — Kádár János belügyminiszter kért szót utoljára. A tanácstörvényt az államszervezet átalakításának befejező elemeként határozta meg: az alkotmány elfogadásával a felső szintű állami szervek (a NET, a minisztertanács) kialakítása megtörtént, a jelen jogszabállyal pedig az államigazgatás egyéb szintjeit is rendezik. Minőségi változást remélt a közigazgatásban, hiszen mindenki megállapította felszólalásában, hogy a valóban demokratikus intézményrendszer legmagasabb fokát képviselik a tanácsok. Elismerte, hogy a tárgyalás során hozzászólók sok hasznos és figyelemreméltó szempontot vetettek fel, ugyanakkor — mivel módosító indítványt nem terjesztettek elő — csak generális jelleggel kívánt szólni néhány aktuális kérdésről. Ezek közé tartozott a magyar nép politikai fejlődése, a szocialista munkaverseny kibontakozása, a népi felajánlások teljesítése, a termelő szövetkezetek megalakulása, a nők és az ifjúság lendületes előretörése és a békemozgalom melletti kiállás. Mindez szavatolta számára a tanácsok sikeres működését mondván: a magyar lakosság öntudatának magasabb fokára ébredt.

99 Az új közigazgatással összefüggésben három kérdést említett, ahol biztosan javulás fog mutatkozni: a tömegek közvetlenül fognak bekapcsolódni az állami ügyek intézésébe, a központi és a helyi államigazgatási szervek egyesülni fognak felszámolva ezzel a megyei igazgatási szervek sokrétűségét, végül a helyi államigazgatási szerveket gazdasági irányító szereppel és felelősséggel ruházzák fel. Mindez a bürokrácia elleni küzdelmet is szolgálja majdan, mivel a bürokratizmus nem csupán ügytologatás, de „a szervezeteinkre gyakorolt burzsoá befolyás megnyilvánulása". Hosszan ecsetelte a törvényhatósági rendszer és a polgári kori kormányzat összetett ügyintézési mechanizmusát, annak nehézkességét példákkal is illusztrálva.

100 Végezetül a jövő szervezési feladataira vonatkozó intelmeket fogalmazott meg az átalakulás zavartalansága érdekében. Mindenkit emlékeztetett a dolgozó nép érdekeire és annak támogatására, arra, hogy „még a legjelentéktelenebbnek tűnő városkerületi vagy egyszerű kis falusi kérdés is közügy, tehát a dolgozók összességének szent ügye". Ezért a kormányzat számít a tisztviselők elhivatott munkájára: „a köztisztviselők becsüljék meg a kormányzatunk részéről irányukban megnyilvánuló elismerést és bizalmat és szolgálják meg ezt a dolgozó nép ügye iránti odaadó, lelkiismeretes munkával" — vélekedett a belügyminiszter. Mintegy iránymutatásként pedig ekként összegezte a tanácsok küldetését: „rendeltetésük ugyanaz, mint egész államunké: a szocializmus építésének szolgálata, a legszélesebb dolgozó tömegek még fokozottabb mozgósítása e hatalmas történelmi feladat teljesítése érdekében". A kor szónoki beszédeire jellemző fordulattal zárta beszédét: „a helyi tanácsok munkájának sikerét is az fogja biztosítani, hogy tevékenységüket az egész dolgozó nép harcát irányító erő, a magyar munkásosztály sok harcban kikovácsolódott és edződött élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja fogja vezetni".

101 OGYN 1950. 28. ülés. 58-62. hasáb OGYN 1950. 28. ülés. 62-64. hasáb OGYN 1950. 28. ülés. 65-67. hasáb OGYN 1950. 28. ülés. 68-69. hasáb