Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
I. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER TÖRTÉNELMI ÉS ELMÉLETI HÁTTERE
illesztve a modernkor történelmi folyamataiba és eszmehullámzásába. Ezért nem hibáztatható, hiszen mások sem a proletárdiktatúrát képzelték el a jövő államaként. Sem Bibó, sem értelmiségi kortársai nem tudhatták előre 1945-ben, hogy mi következik utána. Ezért a demokrata és moralista gondolkodó nem ítélte el elvből a szocializmust és annak államszervezeti megoldásait, hanem a tőkés világgazdasági rendszer szükségszerű következményeként fogta föl az internacionalizmust, a baloldali radikalizmust és az anarchizmust. Ebben egyébként igaza is volt. Végül az 1949. évi XX. törvénybe foglalt első — és formailag máig egyetlen — kartális alkotmányunk az államhatalom gyakorlása helyi szerveiként hazánkban is a tanácsokat jelölte meg (Alk. 29-35. §). Az akkori új államjogi rendszerben ezen intézmények tehát nem az önkormányzatiság, hanem az államhatalom egységességének elve szerint szerveződtek, s a minden szempontból egységesnek szánt államszervezet területi közigazgatási struktúráját Magyarországon is a szovjet mintájú munkás-paraszt tanácsrendszer valósította meg, amelynek gyökerei — minként bemutattuk — az első szovjet-orosz alkotmányban (1918) keresendők. 57 A Szovjetunió későbbi szövetségi alkotmányai és bennük a szovjetek (1924, 1936, 1977) — mint a szocialista jellegű alkotmányok kiinduló példái — mintául szolgáltak 1945 után valamennyi népi demokratikus köztársaság számára Kelet-, Közép- és Dél-Európában (Albánia 1946, Bulgária 1947, Csehszlovákia 1948, Jugoszlávia 1946, Lengyelország 1947 és 1950, Német Demokratikus Köztársaság 1949, Románia 1948). 58 A magyar alkotmány 35. §-ába foglalt rendelkezés végrehajtásaként 1949 őszén vette kezdetét az új típusú közigazgatási rendszer kialakítása hazánkban — valójában moszkvai utasításra. Ennek nyomán az országgyűlés 1950-ben alkotta meg az első „tanácstörvényt", amelyet 1950. május 18-án hirdettek ki (1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról). Ezt a népköztársaság fennállásának idején további két tanácstörvény követte (az 1954. évi X. tv. és az 1971. évi I. tv.). 59 Az elkövetkező fejezetekben törekszünk a magyar tanácsrendszer fejlődését objektív és normatív alapon bemutatni országos szinten és Szeged példáján, figyelembe véve azonban a megvalósulás praktikus és tényleges sajátosságait is. 57 RUSZOLY JÓZSEF: Európa alkotmánytörténete. Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről. Püski, Bp., 2005. 526-553., KOVÁCS ISTVÁN: AZ októberi dekrétumok és az első szovjet alkotmány. Bp., 1980., KOVÁCS ISTVÁN: A Szovjetunió szövetségi alkotmányai. Bp., 1982., KOVÁCS ISTVÁN: Az európai népi demokráciák alkotmányai. Bp., 1985. 19-28., HORVÁTH PÁL-RÉVÉSZ T. MIHÁLYSTIPTA ISTVÁN-ZLINSZKY JÁNOS: Összehasonlító jogtörténet II. Az újabb kori jogfejlődés. Bp., 1996. 81110., HORVÁTH PÁL: Bevezetés az egyetemes jogtörténet forrásaiba. Bp., 1996. 304-321., DOLMÁNYOS ISTVÁN: A Szovjetunió története. Bp., 1971. 194-198. 58 Ezen alkotmányok szövegét lásd: KOVÁCS: Az európai... i. m. 63-402., egyéb irodalom: HORVÁTH-RÉVÉSZ-STIPTA-ZLINSZKY: i. m. 245-283. 59 Átfogó irodalomként lásd: BEÉR JÁNOS-KOVÁCS ISTVÁN-SZAMEL LAJOS: Magyar államjog. Bp., 2 1964. 347-389., ANTALFFY GYÖRGY: Állam és demokrácia. Bp., 1967., RIGÓ ISTVÁN-DR. BÍRÓ DÉNES: A költségvetési szervek és a tanácsok gazdálkodása az új mechanizmusban. Bp., 1967., MÜLLER GYÖRGY: A tanácsi hatáskörtelepítés elveiről. Bp., 1977., VÁGI GÁBOR: Versengés a fejlesztési forrásokért: területi elosztás - társadalmi egyenlőtlenségek. Bp., 1982., VÁGI GÁBOR: Magunk, uram: válogatott írások településekről, tanácsokról, önkormányzatokról. Bp., 1991., SZILÁGYI GYÖRGY: Ahogy a Torony alatt láttam és megéltem... Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből. Szeged, 2003., BLAZOVICH LÁSZLÓ: Szeged rövid története. Szeged, 2005. 187-224.
