Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

I. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER TÖRTÉNELMI ÉS ELMÉLETI HÁTTERE

A nemzeti tanácsok ülésszakokon fejtették ki testületi tevékenységüket, amelyeket az elnökség szervezett és készített elő. A végrehajtó és rendelkező, sajátosan egyszemélyi szervek a vajdák, a városelnökök vagy városvezetők, a kerületvezetők és a nagyközségvezetők voltak. A vajdák és a vajdasági fokozatú városok elnökei illetékességi területükön egyben a kormány képviseletét is ellátták. Valamennyien felelősek voltak az adott szinten működő nemzeti tanácsnak. Az utóbbiak munkáját különböző állandó bizottságok is segítették (50-53. cikk). A nemzeti tanács megsemmisíthette a hierarchiában alsóbb fokon álló másik nemzeti tanács törvénybe ütköző vagy az állam politikai irányvonalával összeegyeztethetetlen jogi aktusát (54. cikk). Német Demokratikus Köztársaság A második világháború utáni német kérdés: Németország megszállási övezetekre (zónákra) osztottságának és a szünetelő szuverenitásának problematikája a hidegháború jegyében „rendeződött", s egyben kifejezte azt a kettősséget, amely a demokratikus tőkés államok és a népi demokratikus szocialista államok között alakult ki a világban.

41 Ennek megfelelően 1949. október 7-én a szovjet megszállási zónából (az öt keleti tartományból: Szászország, Brandenburg, Meklenburg, Sachsen-Anhalt és Thüringia) megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. Az akkor elfogadott alkotmánya a weimari alkotmánnyal (1919) rokon vonásokat mutatott ugyan, de lényegét tekintve nagyban különbözött tőle: az országot a munkások és parasztok szocialista államának nyilvánította. A második keletnémet alkotmány 1968. március 26-án jött létre, amelyet népszavazás útján is megerősítettek április 6-án. Ezt követően az új alapvető jogszabályt az Államtanács 1968. április 8-án hirdette ki.

42 Az NDK-ban a helyi szinten működő, választott államhatalmi szerveket helyi népképviseleteknek nevezték (Örtliche Volksvertretung). Ezek kerületekben, járásokban, városokban, városi kerületekben, községekben és községszövetségekben alakultak. Tevékenységük elsődlegesen arra irányult, hogy gyarapítsák és védjék a szocialista tulajdont, állandóan javítsák az állampolgárok munka- és életkörülményeit, támogassák az állampolgárok és közösségeik társadalmi és kulturális életét, növeljék a szocialista állam- és jogismeretet, biztosítsák a közrendet, erősítsék a szocialista törvényességet, továbbá védjék az állampolgári jogokat (81. cikk.). 41 J. NAGY LÁSZLÓ: AZ európai integráció politikatörténete. JATEPress, Szeged, 2003. 39-43., NORMAN M. NAIMARK: The Russians in Germany. A History of the Sovjet Zone of Occupation, 19451949. Cambridge, 1995. 42 KOVÁCS: Az európai... i. m. 343-346. Az 1968. évi alkotmány szövegét lásd: 347-372., HORVÁTH: A szocialista... i. m. 281-282., 304-309., TOLDI: i. m. 145-174., SZENTÉ: i. m. 119-121., HORST LIPSKI: A leninizmus alkalmazásának tapasztalatai a Német Szocialista Egységpártban. In: A népi Magyarország negyedszázada. Szerk. Blaskovits János. Bp., 1972. 211-214., HEINRICH AUGUST WINKLER: Németország története a modern korban. II. Bp., 2005. 113-441., ALT GUIDÓ: Államigazgatási reform a Német Köztársaságban. Ál 1952. október. (10. szám) 571-576., ALT GUIDÓ: Az NDK továbbfejleszti államigazgatását. Ál 1953. július-augusztus. (7-8. szám) 411-416., CSOLLÁK GÁBOR-PUSZTAI FERENC: Tanácsi munka az NDK-ban. Ál 1969. április. (4. szám) 332-343., A Német Demokratikus Köztársaság törvénye a helyi tanácsokról. Ál 1973. december (12. szám) 1110-1141.