Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

FÜGGELÉK

harmincas években kezdődő kapitalista világválság ismét megakasztotta a város fejlődését, a II. világháború pedig az utolsó reményeket is megsemmisítette. Szegedet az ország nagyvárosai közül elsőként szabadította fel a szovjet hadsereg, s a város 1944. október 11-én elindult az új élet felé. Itt bontott zászlót a Magyar Kommunista Párt, Szegeden alakult meg a demokratikus erőket egyesítő Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, hazánkban itt jöttek létre az első üzemi bizottságok. A felszabadulást követően, különösen pedig 1957 óta nagy ütemben fejlődött a város, Dél-Magyarország legjelentősebb ipari és kulturális központjává vált. Uj lakótelepek épültek; a hagyományos könnyű- és élelmiszeripari üzemek korszerűsítése és bővítése mellett megjelent a nehézipar, a város melletti kőolaj- és földgázlelőhelyek fontos szerepet töltenek be az ország ellátásában. A Szegeden működő tudományos intézetek, az egyetemek és főiskolák, a város oktatási, kulturális, valamint egészségügyi intézményei országos vagy regionális jelentőségűek, a szabadtéri játékok révén Szegeden idegenforgalma jelentékenyen fellendült. Szeged — Csongrád megye székhelye, közigazgatási központ — az ország legnagyobb vidéki városainak egyike, melynek vonzáskörzetébe több környező község tartozik. Területe 112,6 km

t (19 564 kh). Lélekszámát (125 000 főt) tekintve ötödik az ország városai sorában. Budapest után a legsűrűbben lakott város. A lakosság számának alakulását döntően a be- és az elvándorlás határozza meg. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint nem magyar nemzetiségű lakosainak száma elenyésző. A város jelenlegi közigazgatási területe az 1950. és 1952. évi területrendezés eredményeként alakult ki. Ekkor a várostól elcsatolt 122 000 kh területen kilenc új község jött létre. Szeged ezzel elvesztette mezőgazdasági jellegét. Az 1970. évi népszámlálás adatai szerint Szegeden az aktív keresők száma közel 60 ezer fő, ebből az iparban majdnem 28 ezer, a mezőgazdaságban közel 4 és félezer, a szállítási, hírközlési ágazatban mintegy 5 ezer, a kereskedelemben pedig 6 ezer fő dolgozik a város lakosai közül. A gazdasági, művelődésügyi, egészségügyi, szociálpolitikai tevékenység, a városfejlesztés, az államigazgatás Szegeden jelentős mértékben a városi tanács útján és hatékony közreműködésével valósul meg. A tanács legfőbb törekvése, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt irányításával eredményesen szolgálja a népi hatalmat, a szocializmus építését, a lakosság érdekeit. E célkitűzések szükségessé teszik, hogy szélesedjék a lakosság állandó, tevékeny közreműködése a tanácsi feladatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőrzésében, hatékony együttműködés alakuljon ki a tanács és a Hazafias Népfront, a tömegszervezetek és a nem tanácsi szervek között. A népképviseleti-önkormányzati, valamint államigazgatási funkciók eredményes ellátásának elősegítése érdekében a tanácsokról szóló 1971. évi I. tv. (továbbiakban: Tt.) 75. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Szeged megyei város Tanácsa a saját, valamint szerveinek szervezeti és működési szabályzatát (továbbiakban: Szabályzat) megállapítja. A városi tanács és szervei részére meghatározott hatásköri, szervezeti és működési előírásokat e Szabályzatban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.