Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

I. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER TÖRTÉNELMI ÉS ELMÉLETI HÁTTERE

lényegében egy sajátos, kettős struktúrájú helyi képviseleti rendszert valósítottak meg Jugoszláviában (144., 145. szakasz). A végrehajtó szerv faladatait a végrehajtó tanács gyakorolta, amely felelősséggel tartozott a képviseleti testületnek. A tevékenységét közigazgatási szervek segítették, amelyek in praxi realizálták a testület és a tanácsok generális aktusait és irányelveit, valamint egyéb szakmai feladatokat láttak el. Az önigazgatási szervek tisztviselőit is négy évre választották, akik szintén egyszer voltak újraválaszthatók (148-151. szakasz). Albánia 1945. december 2-án tartották az alkotmányozó gyűlési választásokat Albániában, melynek nyomán a konvenció 1946. január 11-én ült össze, s döntöttek a népköztársasági államformáról. Nem sokkal később, március 14-én elfogadták az első albán alkotmányt, majd számos módosítás után 1976. december 28-án alkották meg a másodikat.

37 Az 1976. évi alkotmány szerint a területi közigazgatás egységei a néptanácsok voltak Albániában, amelyek irányították az egész társadalmi élet politikai, gazdasági, szociális-kulturális és a szocialista jogrendet érintő területit, valamint a helyi érdekeket egyeztették a felsőbb állami érdekekkel. A néptanácsokat három évre választották a népfront (Albánia Demokratikus Frontja) jelöltjei közül. Hatáskörükbe tartozott az államháztartási terv helyi szintű elfogadása, megválasztották a végrehajtó bizottságot és a tanácsi bizottságokat saját tagjaik közül, továbbá irányították és ellenőrizték az alsóbb néptanácsok tevékenységét; mindezek megvalósítása érdekében határozatokat és rendelkezéseket hoztak. A felsőbb szintű néptanácsnak jogában állt feloszlatni az alsóbb szintűt, és kiírhatta az új választásokat, valamint hatályon kívül is helyezhette azok törvénysértő jogi aktusait (92-95. cikk). A néptanácsok tagjai a helyi államigazgatási egységen belül immunitást élveztek: tilos volt őket a néptanács vagy a végrehajtó bizottság engedélye nélkül őrizetbe venni, bebörtönözni vagy büntetőjogilag felelősségre vonni, kivéve azokat az eseteket, amikor nyilvánvalóan súlyos bűntettet követtek el (96. cikk). A végrehajtó bizottság volt a néptanács végrehajtó és rendelkező szerve. A bizottság gyakorolta a néptanács két ülése között annak jogait és teljesítette kötelességeit, egyébként beszámolási kötelezettséggel tartozott tevékenységéről és határozatainak végrehajtásáról. Az albán végrehajtó bizottságok is kettős alárendeltségben működtek: részint a néptanács, részint a felsőbb végreható bizottság diszponált felettük. A néptanács munkáját a szakigazgatási szervek segítették (97-100. cikk). 37 KOVÁCS: AZ európai... i. m. 65-66. Az 1976. évi alkotmány szövegét lásd: 67-83., HORVÁTH: A szocialista... i. m. 299-300., 335., JELAVICH: i. m. 290-292., 329-335., ÉRCHEGYI JÓZSEF: AZ Albán Népköztársaság államrendje. Ál 1951. január-február. (1-2. szám) 100-108., SZAMEL LAJOS: AZ albán népi tanácsok szervezetének és működésének új szabályozása. Ál 1951. március-április. (3-4. szám) 211216.