Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

V. FEJEZET: A SZEGEDI TANÁCS JOGALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE

kellett részeltetni. Azonos feltételek fennállása esetén előny járt a munkában és a társadalmi tevékenységben „élenjáró" dolgozóknak. Ilyenek voltak például a NET és a minisztertanács tagjain kívül az országos hatáskörű szervek, valamint a tömegszervezetek országos szerveinek vezetői, a tanácsi kitüntetések és a „Kiváló Dolgozó" oklevél birtokosai, továbbá a „Kiváló Ifjú Szakember" és a „Szakma Ifjú Mestere" jelvények viselői. Végül a kielégítési sorrend megállapításánál a szociális helyzet egyes kritériumai is irányadók voltak (pl. eltartott kiskorúak száma, nyugdíjasok és szociális támogatásból élők, családjukat egyedül eltartók, stb.).

591 A rendelet azt is meghatározta, kik nem vehetők fel a végleges lakáskiutalási névjegyzékbe. Ebbe a kategóriába általában azon személyek kerültek, akik meghatározott jogszerűtlen vagy a lakásgazdálkodással összefüggő, nem tolerált cselekményeket követtek el (pl. albérletbe adás), és azok óta öt év még nem telt el (25. §). A lakásigények kielégítését a hatóság (a vb hivatalának lakás- és helyiséggazdálkodási osztálya, korábban a Lakás- és Helyiséggazdálkodási Hivatal)

592 a Lakásügyi Társadalmi Bizottság közreműködésével végezte, amely tagjainak száma 25 volt, s a végrehajtó bizottság hozta létre tanácsi ciklusonként. Az elnökét szintén a vb jelölte ki. Hatásköre az igénylők vagyoni viszonyainak helyszíni vizsgálatában történő közreműködésre, az ideiglenes névjegyzék tervezetének véleményezésére, a minőségi és lépcsőzetes lakáscseréknél való segítség nyújtására, a névjegyzékben foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére és az ügyfélfogadásbeli részvételre terjedt ki. Az elnökét a lakásügyeket is tárgyaló végrehajtó bizottsági ülésre tanácskozási joggal meg kellett hívni.

593 A lakáshasználatért használatbavételi díjat, egyébként pedig lakbért kellett fizetni, amelyre különféle engedményeket (elengedés, részletfizetés) kérhettek a jogosultak.

594 A nem teljesített, de jogszerű lakásigénylési kérelmet ötévente meg kellett újítani. Egyébként érdekesség, hogy a hatósági lakáselosztás rendszerét Magyarországon először Szegeden számítógépesítették, amely az igények számbavételét és rangsorba állítását könnyítette meg, így az 1980-as években a kiutalások már korszerű rendben és viszonylagos objektivitással zajlottak, ha olykor voltak is kivételek. A korszak végén, 1989-ben kiadott utolsó lakásügyi rendelet lényegében nem különbözött az előzőktől. Módosították azonban az igényjogosultság tekintetében irányadó jövedelmi összeghatárokat, és az átmeneti elhelyezés feltételeit is részletezték, valamint tartalmazott rendelkezéseket a pályázat útján történő lakásszerzésről is. Újdonság volt, hogy a lakással nem rendelkezőknek és a minőségi lakáscserét igénylőknek igénylési letét elhelyezését írták elő az OTP-nél. Részletesebben határozta meg e jogszabály a lakás kiutalásának folyamatát és a névjegyzék jellemzőit, és ismerte a névjegyzék mellőzésével teljesíthető lakáscserék eseteit is. Tartalmazott továbbá rendelkezéseket a lakásügyi hatósággal köthető, a jövőre irányuló előtakarékossági megállapodásról, a meghatározott szervek dolgozóinak fenntartott szobabérlők házáról, valamint 591 Uo. 16-18. 592 A Lakás- és Helyiséggazdálkodási Hivatal 1971-ben jött létre. VB Jkv. 1971. június 20. 77/1971. sz. vb határozat a kerületi hivatalok működésévek kapcsolatos kérdésekről. 11-12. 593 1/1981. sz. tanácsrendelet, i. m. 14-16. 594 Uo. 22-26.