Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

V. FEJEZET: A SZEGEDI TANÁCS JOGALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE

Ha az eb nem állt veszettség fertőzés gyanújában, 14 napig akkor is megfigyelés alatt kellett tartani a gyepmesteri telepen.

569 Szabálysértést követett el, aki az eb bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget vagy többlakásos házban engedély nélkül egynél több kutyát tartott, továbbá aki engedély nélkül ebtenyészetet létesített, valamint aki az eb tartására vonatkozó egyéb szabályokat megszegte, beleértve ebbe az állatkínzás eseteit is. Ha a hatóság az eb eltávolítását rendelte el, s ennek a tulajdonos nem tett eleget, az állatot elkobozták, majd a gyepmesteri telepre szállították.

570 2. Természetesen az egyéb állatok megfelelő tartására is vonatkoztak normatív klauzulák, annál inkább, mert a köztisztasági, állategészségügyi és építésügyi országos jogszabályok erre is kötelezték a tanácsokat.

571 Az állattartásról részletesen rendelkező 1983. évi tanácsrendelet Szegeden megkülönböztetett haszonállatokat, ezen belül nagy számosállatokat (szarvasmarha, ló, szamár, öszvér), kis számosállatokat (sertés, juh, kecske), kisállatokat (baromfi, galamb, nyúl, nutria, pézsma, nyérc), valamint haszonállatnak nem minősülő egyéb állati élőlényeket. Állattartási ügyben első fokon a tanács vb hivatala, másodfokon a tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervejárt el. Az állatok tartása szempontjából Szegedet övezetekre osztották. Az első állattartási övezetbe került a Belváros, Felsőváros meghatározott része, Tarján, az északi városrész meghatározott része, a Rókusi lakótelep, a Tömörkény üdülőtelep, Újszeged meghatározott része és Kiskundorozsma meghatározott részei. A másodikba Felsőváros meghatározott része, az északi városrész meghatározott része, Gedó, Rókus meghatározott része, Alsóváros meghatározott része és Újszeged meghatározott részei. A harmadikba Rókus egyes részei, Móraváros, Alsóváros egyes részei, Baktó egyes részei, Újszeged egyes részei, Kiskundorozsma egyes részei, a Béketelep, a Ságváritelep egyes részei, a Hattyastelep egyes részei, Szőreg egyes részei és Algyő egyes részei. A negyedikbe pedig a Petőfitelep, az Újpetőfitelep, Dél-Újszeged, a Gyulatelep, Mihálytelek, Gyálarét, Algyő egyes részei, Kiskundorozsma egyes részei, Tápé, a Ságváritelep egyes részei, a Hattyastelep egyes részei, Szőreg egyes részei és Baktó meghatározott részei tartoztak. Az első számú övezetben haszonállatot egyáltalán nem lehetett tartani, a másodikban nagy és kis számosállatot nem, kisállatot is csak a család szükségletének megfelelő mértékben. A harmadik övezetben nagy számosállatot nem, kis számosállatot és kisállatot a családi szükségletek mértékéig tarthattak az ott lakók. A negyedik övezetben, továbbá a külterületi elszórt ingatlanokon haszonállat — a köz- és állategészségügyi, valamint környezetvédelmi előírásoknak megfelelően — megszorítás nélkül tartható volt. Az állattartási övezetek határától függetlenül bérhizlaláshoz vagy üzemszerű állattartáshoz a hatóság előzetes engedélyét kellett kérni.

572 569 Uo. 7-8. 570 Uo. 8-9. 571 3/1959. sz. tanácsrendelet az állatok tartásáról. Híradó, 1968. szeptember 30. (2-3. szám), 10-13., 2/1983. sz. tanácsrendelet az állatok tartásáról. Közlöny, 1983. június 30. (3. szám) 4-12. 572 2/1983. sz. tanácsrendelet, i. m. 4-5.