Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

V. FEJEZET: A SZEGEDI TANÁCS JOGALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE

pihenőidőt is megállapíthatott néhány óra időtartamra, amikor különösen tartózkodni kellett mások nyugalmának megzavarásától. A bérelt lakások takarítását is úgy kellett végezni, hogy a háztartási gépek zaja az este 20 és reggel 7 óra közötti időben ne zavarják a lakótársakat. Még azt is rendeleti szinten határozták meg, hogy a lakáson kívül szőnyeget és ruhaneműt mikor és hogyan lehet porolni vagy tisztítani, továbbá miként kell a portalanításhoz használt ruhát kirázni vagy a porszívó zsákjából a port kiönteni. Mosni csak a lakások hidegpadlós helyiségeiben volt szabad, és mosókonyha vagy szárítóhelyiség híján a ruhákat is csak ott száríthatták meg. Kifejezetten tiltották a ruhaszárítást a közterületre néző ablakokban, az erkélyeken és a folyosón. Tüzelőanyagot használni és tárolni csak a tűzrendészed szabályok megtartásával lehetett. Jellemző volt az úgynevezett közös helyiségek létesítése a lakóházakban; ezek körébe tartozott például a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a vasalószoba, a közös főzőhelyiség és ebédlő, a közös fürdőszoba, a kerékpár és motorbicikli tároló, a klubhelyiség, a közös pince és padlástér. Használatukat külön szabályozták; legrészletesebben a pincék és a padlás nyitva és zárva tartását, valamint a mosókonyha használatának módját. A lakóházak udvarában és kertjében való személygépkocsi tárolására önálló szerződés volt köthető területhasználati díj fizetése ellenében. A tárolási szerződéshez a lakóbizottság engedélyét kellett kérni. A gépjármű tárolására szolgáló helyen fóliasátor vagy más ideiglenes létesítmény nem volt felállítható, garázs emeléséhez pedig a bérbeadó hozzájárulása és hatósági engedély is szükségeltetett.

559 A lakóház bejárati ajtaját a bérbeadó köteles volt 23 órától 5 óráig bezárni, egyéb időben nyitva tartani. A kulcsot meghatározott személy őrizte, s ő végezte el a nyitásizárási feladatokat is. A rendelet vagy a házirend megsértőit a lakóbizottságnak és a bérbeadónak szóban figyelmeztetnie kellett, s ha ez nem vezetett eredményre, szabálysértési eljárást kezdeményezhettek. Szabálysértést követett el, aki a bérlői kötelezettségeket megszegte, a takarításra vonatkozó szabályokat nem tartotta be, a szeméttároló használatával kapcsolatos rendelkezéseket megsértette, a mosásra, szárításra, valamint a tüzelőanyag tárolására és használatára vonatkozó előírásokat nem tartotta meg, úgyszintén aki a közös helyiségek és területek használatának, valamint a bejárat zárva tartásának szabályait megszegte, továbbá a bérbeadó is, ha a házirendről való tájékoztatási és kifüggesztési kötelezettségét elmulasztotta. Az eljárásra a megfelelő kerületi hivatal (vb hivatal) bírt illetékességgel.

560 1976-ban történt hatályon kívül helyezéséig a lakóházi együttélésre a csendrendelet szabályai is irányadók voltak.

561 3. A kor jellemző intézményeként a lakóházakban házfelügyelők is tevékenykedtek. Megtalálhatók voltak mind az állami, a szövetkezeti és magántulajdonban lévő lakóházakban, ha azok tíznél több lakást foglaltak magukban. Ahol alkalmazásuk nem volt köztelező — vagy az alól a kerületi tanács (kerületi hivatal) felmentést adott —, a lakóház felett a polgári jog szerint rendelkezni jogosult szerv vagy személy gondoskodott azon tennivalók ellátásáról, amelyek a házfelügyelők feladatát képezték. A ház559 Uo. 8-10. 560 Uo. 11. 561 323600/1947. (VIII. 17.) sz. BM rendelet a városok és községek csendjének biztosításáról.