Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

V. FEJEZET: A SZEGEDI TANÁCS JOGALKOTÓ TEVÉKENYSÉGE

los volt. A meggyújtott gyertyákat távozás előtt el kellett oltani. A temetkezési helyek osztályba sorolása és az azok használatáért fizetendő díjak megállapítása a helyi ár­hatóság feladatát képezte. 547 Az állami, politikai és társadalmi tevékenység terén életükben jelentős érdemeket szerzett elhaltak eltemetésére a végrehajtó bizottság jelölt ki a köztemetőben külön te­rületet. Az ottani díszsírhelyeket a tanácselnök adományozta. A kezelő szerv intézkedései ellen az érdekelt a kézhezvételtől vagy tudomásszer­zéstől számított nyolc napon belül bejelentéssel élhetett a temető fekvése szerint illeté­kes első fokú építésügyi hatósághoz (kerületi hivatal műszaki osztálya vagy közigaz­gatási kirendeltség, később vb hivatal). Másodfokon a városi építési és közlekedési osztály járt el. Szabálysértést követett el, aki a temetkezéssel összefüggő közegészség­ügyi normákat megszegte; így különösen az, aki temetőül ki nem jelölt helyen enge­dély nélkül temetkezett, sírgödröt kifalazott, sírt engedély nélkül felnyitott, a temető kezelőjének hozzájárulása nélkül a temetőben síremléket állított vagy onnan eltávolí­tott, a temető kegyeleti tárgyait és növényeit rongálta, jogtalanul elvitte vagy beszeny­nyezte, továbbá aki kegyeletet sértő magatartásával a szertartások és a temető rendjét megsértette. A szabálysértési eljárás az illetékes kerületi hivatal igazgatási osztályá­nak, később a vb hivatalnak a hatáskörébe tartozott. 548 9. Szintén a városrendészeti jogalkotás körébe tartozott a sátortáborozás kérdése. Szegeden általában az Idegenforgalmi Hivatal kezelésében lévő nemzetközi camping szolgált idegenforgalmi jellegű sátortáborozásra helyszínül. E célra a vb kereskedelmi osztálya további helyeket is kijelölhetett azzal, hogy az üzemeltetőknek azokat el kel­lett látniuk a szükséges felszerelésekkel. Ezen túlmenően azonban — egyéb közterüle­ten, utak mentén, mező- vagy erdőgazdasági célra szolgáló területeken — szabálysér­tési pénzbírság terhe mellett tilos volt táborozni. A tetten ért illegális sátortáborozók­kal szemben helyszíni bírság kiszabására is lehetőséget biztosított az irányadó rende­let. 549 3. § A LAKÓKÖRNYEZET RENDJÉNEK EGYES SZABÁLYAI 1. Az államélet és a „szocialista demokrácia" fejlesztése érdekében a tanácstör­vények időszakában működtek a lakó- és utcabizottságok, amelyek a lakosság öntevé­keny társadalmi, érdekképviseleti szervei voltak a hivatalos megfogalmazás szerint. A tevékenységük — a kor egyéb össztársadalmi intézményeihez hasonlóan — tömegmoz­galmi és szervezési jellegű volt, ugyanis a népfront keretében mozgósító, tájékoztató és a lakosság véleményét feltáró feladatokat láttak el, s egyben képviselték a lakók érdekeit, valamint szervezték a társadalmi munkát és a lakóházak házirendjének be­tartását. Munkájukhoz a végrehajtó bizottság és a népfront városi bizottsága adott 547 2/1974. sz. tanácsrendelet a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló jogszabályok végre­hajtásáról. Közlöny, 1974. május 31. (2. szám) 9., 10/1970. (IV. 17.) ÉVM-EüM együttes rendelet a teme­tőkről és a temetkezési tevékenységről. 548 2/1974. sz. tanácsrendelet, i. m. 10. 549 3/1974 sz tanácsrendelet a sátortáborozásról. Közlöny, 1974. május 31. (2. szám) 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom