Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
IV. FEJEZET: A TANÁCS KAPCSOLATRENDSZERE
szerint fatechnikus, az adott történelmi pillanatban pedig polgármester volt, a kommunista pártba 1944-ben lépett be és egyébként az 53. életévében járt. 486 Érdekes és tanulságos megemlíteni, hogy ugyanezen ülésre összesítő adatokat is készítettek a járási és városi vb elnökökről országos szinten. Ebből kiderült, hogy a 193 elnökből pártonkívüli csupán egy volt, eredeti foglalkozását tekintve 122 munkás, 30 paraszt, 30 értelmiségiés 11 „egyéb". Aktuális foglalkozását tekintve 9 állt pártfunkcióban, 3 tömeg szervezetiben, 27 államiban, 5 vállalatvezetőiben, 133 közigazgatásiban, 14 szövetkezetiben, végül ketten egyéni gazdálkodók voltak. Nemek szerinti megoszlásban: 170 férfi és 23 nő szerepelt a lajstromban, amelyet 1950. július 26-i keltezéssel láttak el. 487 Az ismerhető elvi és gyakorlati politikai útmutatók közé tartozott továbbá a korszak kései részéből az MSZMP Központi Bizottsága által 1984-ben kiadott, az országgyűlés és a tanácsok munkájának továbbfejlesztéséről szóló állásfoglalás, amelyre a szegedi tanács hamar reagált is (II. 1619/1984. ikt. sz. előterjesztés). 1985-ben a XIII. pártkongresszus határozataival összefüggésben is közzétették az időszerű tanácsi feladatokról szóló téziseket és intézkedési terveket. 1971-ben, 1973-ban és 1987-ben is készített a központi pártbizottság összeállítást a tanácsok pártirányításának időszerű kérdéseiről. 488 Ugyanakkor szintén az irányítás és az ellenőrzés sajátos formáját jelentette a kölcsönös vezetői képviselet a tanács és a pártszervek tevékenységében. Például a szegedi tanács ülésein mind a szegedi, mind a Csongrád megyei pártszervek vezetői jelen lehettek tanácskozási joggal. Ha pedig a megyei tanács elnöke a szegedi tanácsnak is tagja volt, akkor mindez még pregnánsabban mutatkozott meg. 489 Összességében elmondható a tanácsi szervezet politikai irányításáról, hogy — ellentétben az azt megelőző, polgári kori közigazgatás jellemzőivel — világos, nyíltan beismert volt, miként erre a tanácstörvények maguk is utaltak. Ezen irányítás sajátos jellegzetessége az is, hogy az irányítók és az irányítottak között nem létezett jogilag hierarchikus viszony, a párt nem jogilag kötelező utasítások útján, hanem politikai iránymutatások elfogadtatásán és a társadalmi, állami szervekben dolgozó kommunistákon keresztül érvényesítette akaratát. Kádár János az MSZMP XII. kongresszusán (1980. március 24-27.) például akként fogalmazott, hogy „a párt irányít, de nem utasítgat, vezet, de nem uralkodik". 490 A tanácsok működésének első évtizedében valójában a párt befolyása — az elvi iránymutatásokon, az ellenőrzésen és a káderpolitikán túl — az egyes döntések szintjén is érzékelhető volt, amely egyet jelentett a felelősség elmosódásával is. Ugyan fo486 MOL MDP 276. f. 54. cs. 111. ő. e. (1950. augusztus 2.) 5., valamint Javaslat a járási és városi tanácsok elnökeire. 4. Dénes Leó életrajzát lásd: A munkásmozgalom Csongrád megyei... i. m. 100. 487 MOL MDP 276. f. 54. cs. 111. ő. e. (1950. augusztus 2.) Melléklet: Összesítés a járási és városi tanácsok elnökeinek összetételéről. 488 SZILÁGYI: Ahogy... i. m. 229-230. 489 Lásd például az általunk is bemutatott 2/1971. sz. tanácsrendelet megalkotásában Komócsin Mihály, akkori Csongrád megyei tanácselnök részvételét. 490 KISS LÁSZLÓ: A tanácsi szervek politikai (párt) irányításának néhány kérdése Magyarországon. In: Emlékkönyv Ádám Antal egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára. Szerk. Petrétei József. BudapestPécs, 2000. 134-135., PAPP LAJOS: AZ MSZMP XII. kongresszusa után. Ál 1980. június. (6. szám) 481496.
