Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
IV. FEJEZET: A TANÁCS KAPCSOLATRENDSZERE
felhasználja egymás javaslatait, és a jóváhagyott munkaterveket egymás rendelkezésére bocsátják. A testületek ülésein kölcsönös képviseleti jogot biztosítottak egymás küldötteinek. Lényegesnek tartották, hogy megfelelő viszony alakuljon ki a tanácsi szakigazgatási szervek és a népfront társadalmi bizottságai között is. Minden olyan határozatról, állásfoglalásról, mely a közös érdekű feladatok megoldásával volt kapcsolatos, kölcsönösen tájékoztatták egymást. 472 A tanács és a népfront bizottsága a megállapodásban foglaltak megvalósítását időről időre értékelte is, az ismertetett dokumentumban foglaltak végrehajtását például az 1980. évben. Összességében a leglényegesebb kapcsolódási pont a tanács és a népfront között az utóbbi közjogivá szélesülő jogosultságai útján alakult ki, midőn — különösen a tanácsrendszer első két évtizedében — a népfrontot hivatalosan a tanácsok tömegbázisának tekintették, amelyet a választások alkalmával hatáskörébe utalt jelölési tevékenység is markánsan jelzett. A harmadik tanácstörvény ezt a „tömegmozgalmi alap" koncepciót már nem hangsúlyozta ugyan, de lényegében fenntartotta azzal a módosítással, hogy a tanácsi választásokon elvben nem népfrontjelöltek is indulhattak. Ekként végül is a Hazafias Népfront és elődje, a Magyar Függetlenségi Népfront az állampárt (MDP, majd MSZMP) egyfajta társadalmasított alteregójaként funkcionált annak látszatát keltve, hogy a választások Magyarországon sem teljesen egypártiak. b) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) A KISZ sajátos módon kapcsolódik Szeged történetéhez: annak 1957. március 21-i megalakulását követően első titkára Komócsin Zoltán lett, aki korábban politikai pályafutását Szegeden kezdte 1944 és 1948 között, s több rokona tevékenykedett később is a szegedi tanácsok intézményeiben (pl. idősebb és ifjabb Komócsin Mihály). 473 A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az ifjúság egységes politikai-társadalmi szervezete volt, amelyet az úttörőcsapatokba tömörült gyermekek és vezetők tömegszervezete, a Magyar Úttörők Szövetsége egészített ki. 474 A KISZ jogosultsággal bírt az ifjúságot az állami szervek, a szövetkezetek, valamint a társadalmi szervezetek előtt képviselni, az ifjúság munkakörülményeinek, művelődésének és sportolásának továbbfejlesztését, szociális helyzetének javítását kezdeményezni, az ifjúság érdekeit és törvényes jogait védeni, az ezeket sértő intézkedések ellen fellépni, továbbá az ifjúságot érintő rendelkezések és intézkedések esetén a jogszabályokban meghatározott 472 Uo. 27-28., lásd még NAGY ERNŐ: A tanács és a népfrontszervek együttműködéséről. Ál 1960. január. (1. szám) 20-29., NAGY ERNŐ: A Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködése. Ál 1965. május. (5. szám) 398-410., CSALÓTZKY GYÖRGY: A tanácsok és a Hazafias Népfront együttműködésének néhány jellemző vonása. Ál 1972. április. (4. szám) 347-355., MOLNÁR GÉZA: Á Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködésének fejlődése. Ál 1978. december. (12. szám) 1057-1069., HAZAFI JÓZSEF: A Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködése. Ál 1979. március. (3. szám) 208-288. 473 A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona. Főszerk. Antalffy György. Szeged, 1987. 221-222., VÉGH OSZKÁR: Osztályharc Magyarországon. Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, 1978. 141-144. 474 Fejezetek a magyar úttörőmozgalom történetéből. Szerk. Záhonyi Ede. Ságvári Könyvszerkesztőség, 1981. 141-153.
