Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

IV. FEJEZET: A TANÁCS KAPCSOLATRENDSZERE

demokratizmus szélesítése érdekében, s tovább kellett fejleszteni az előterjesztések helyzetfeltáró, elemző jellegét is. Ajánlotta a megyei vb az elkülönülő városrészekben (pl. Algyő, Szőreg) tanácsi elöljáróságok létrehozását. Az általános rendezési terv komplex felülvizsgálatát is időszerűnek találták, ebben a peremterületek ellátásának javítására hívták fel a figyelmet. Az agglomeráció kialakításának gondolatát erősíten­dőnek vélték. A lakásgazdálkodásban indokoltnak tartották az állami bérlakások eladá­sának és a nem lakás célú helyiségek eredeti rendeltetés szerinti helyreállításának fel­gyorsítását. Javasolták, hogy az intézményi gazdálkodás feszültségeinek oldására és érdemi megtakarításokra törekedve valósítsák meg a tanácsi intézményhálózat korsze­rűsítésére vonatkozó elgondolásokat. A megyei vb szerint a lakossági ellátás színvo­nalának emelése céljából Szegednek jobban kellett volna élnie a pótlólagos pénzügyi források (hitel, kötvény) lehetőségével. A környezetvédelem is előtérbe került az érté­kelésben, továbbá a középfokú oktatás és az egészségügyi ellátás kérdése. A hatósági munkában erősítendőnek vélték a tanácsi tevékenység szolgáltató jellegét, valamint az emberközpontú ügyintézést, továbbá következetesen érvényesítendőnek az állampolgá­ri fegyelmet, alkalmazva azonban a méltányosságot is. A káderutánpótlásban még alaposabb, körültekintőbb előkészítő munkát szorgalmaztak. 463 A szegedi városi tanács is figyelmet fordított a megyeire: rendszeresen ellenőrizte a végrehajtó bizottsága a megyei tanácsi testületek Szegedre vonatkozó határozatainak végrehajtását, és feltárta az esetleges hiányosságokat. A megyei tanács és a vb határo­zatait a titkárság szervezési és jogi osztálya vette nyilvántartásba Szegeden, majd az ügyben érdekelt tanácsi szervhez továbbította. Ha több szakigazgatási szerv is érintett volt, akkor egy tisztviselőt és egy szakigazgatási szervet jelöltek ki, amely a határozat végrehajtásnak megszervezéséért felelősséggel tartozott. A tárgy szerint érintett városi szakigazgatási szervnek a megyei testületi határozat végrehajtásáról szóló jelentését a tanácselnök írta alá. Ezt követően azt a Csongrád megyei végrehajtó bizottsághoz címezve a megyei szervezési és jogi osztály részére kellett megküldeni. 464 2. §. A TANÁCS ÉS A POLITIKAI SZERVEK KAPCSOLATA a) A Hazafias Népfront A magyar népfrontmozgalom történetében a tanácsrendszert is érintő korszak 1944-ben kezdődött, amikor a szovjet haderő bevonulásának kezdetén a demokratikus pártok és szervezetek Szegeden megalakították a Magyar Nemzeti Függetlenségi Fron­tot. Tagjai a Magyar Kommunista Párt, a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Parasztpárt és a Polgári Radikális Párt, valamint a szakszervezetek voltak. 1946-ban a Függetlenségi Fronton belül Baloldali Blokk alakult az MKP, az SZDP és 463 Uo. 7-8. 464 4/1982. (I. 21.) sz. vb határozat a testületi jelentések, a határozatok végrehajtásáról és a végrehaj­tásról szóló beszámolás követelményeiről. Közlöny, 1982. február 28. (1. szám) 17-25., különösen 24-25., 155/1984. (XI. 8.) sz. vb határozat a megyei tanács testületek Szegedre vonatkozó határozatainak végrehaj­tásáról. Közlöny, 1984. november 15. (7. szám) 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom