Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
IV. FEJEZET: A TANÁCS KAPCSOLATRENDSZERE
ságainak, valamint a miniszterek és a végrehajtó bizottságoknak a vitáiban, s közvetlenül irányította a fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságait, de a megyei városokét nem. Szintén a minisztertanács döntött egyes területszervezési eljárásokban, valamint a helyi tanács NET által való feloszlatása esetén ideiglenes végrehajtó bizottságot jelölt ki (TU971, 72. §). E szabályok igazodtak a tanácsok megváltozott, önkormányzati jellegű funkciójához; mindez következik abból is, hogy a minisztertanács közvetlen irányítási jogosultságokkal csak a megyei és a fővárosi tanács és szervei viszonylatában rendelkezett, a települési (városi és községi) tanácsok felett pedig az elvi irányítás eszközeit alkalmazhatta. Ehhez azonban egy új szervre volt szükség, így 1971-ben megszervezték a Minisztertanács Tanácsi Hivatalát, amely önálló, országos hatáskörű szerv lett (Ttl971, 73. §). A tanácsok működésének koordinálásához az elemző munkán kívül rendelkezések és utasítások kibocsátásával is hozzájárult. Az egyes miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői a szakigazgatási feladatok, hatáskörök és hatósági jogkörök megállapítása mellett jogszabályok kiadásával meghatározták és a megyei tanács végrehajtó bizottsága útján érvényesítették az ágazati feladatokat (gazdaság, lakás- és kommunális ellátás, művelődésügy, egészségügy, szociálpolitika), továbbá szabályozták a tanácsi tervezési, pénzgazdálkodási és munkaügyi tevékenységet. Ellenőrző hatáskörében a miniszter adatokat, beszámolókat kérhetett, halasztó hatályú előterjesztést tehetett a minisztertanácshoz a jogszabálysértő tanácsi határozattal szemben, és meghatározta a dolgozókat érintő képesítési feltételeket. Jogszabályban megjelölt esetekben utasítást is adhatott a tanácsi szakigazgatási szerveknek (pl. természeti katasztrófa vagy csapás alkalmával), emellett szakmai irányelveket és elvi állásfoglalásokat tett közzé. Az illetékes miniszter határozta meg a tanács által fenntartott intézmények szervezeti és működési szabályzatát vagy annak irányelveit, valamint egyes kinevezési és egyéb munkáltatói jogok gyakorlásának szabályait (Ttl971, 74. §). 454 A miniszterek és maga a tanácstestület kapcsolata azonban csak közvetett volt, és csupán kezdeményezési joguk volt jogszabálysértés észlelésekor a minisztertanács vagy a NET felé. d) A Csongrád megyei tanács A Csongrád megyei tanács és a Szeged (megyei) városi tanács kapcsolatát a tanácstörvények határozták meg elsődlegesen. Ennek megfelelően hierarchikus viszony állt fenn kettőjük között az 1950. évi I. törvény szerint, majd az 1954. évi X. tv. és az 1954. évi 9. tvr. Szeged megyei jogú város tanácsát kiemelte Csongrád megye joghatósága alól, és így a második tanácstörvény idején a két tanács között hierarchikus rend nem érvényesült. A harmadik tanácstörvény azonban a kiemelt státuszt megszüntette, a várost ismét a megyei tanács alá rendelte úgy, hogy direkt függőségi viszonyt a tanácstestületek vonatkozásában nem hozott létre, csupán a végrehajtó bizottságok 454 Vö. 1023/1967. (VIII. 8.) sz. Korm. határozat a tanácsok végrehajtó bizottságai szakigazgatási szerveinek irányításáról.
