Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
IV. FEJEZET: A TANÁCS KAPCSOLATRENDSZERE
b) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) Az elnöki tanács a népi demokratikus államban a kollegiális államfő szerepét töltötte be. A 21. században ez talán szokatlannak tűnhet, de valójában a kvázi államfői jogok testületként történő gyakorlása már évszázadokkal korábban megjelent — például az 1793. és az 1795. évi francia alkotmányokban vagy a párizsi kommün intézményi rendszerében. 443 Magyarországon e testületnek húsz tagja volt; egy elnök, két helyettes elnök, egy titkár és 17 tag alkotta, akiket az országgyűlés megalakuló ülésén a képviselők közül választott. A tagok csak országgyűlési képviselők lehettek azzal a megszorítással, hogy nem lehetett a NET tagja, aki a minisztertanácsban is helyet foglalt. Lényegében az országgyűlést helyettesítő szervként is funkcionált, ennek keretében önállóan — az országgyűlésnek történő utólagos bemutatással — bocsáthatott ki törvényerejű rendeleteket, valamint egyéb rendeleteket, határozatokat alkothatott, és intézkedéseket tehetett. 444 A NET irányította legfelsőbb fokon az államhatalom helyi szerveit is. Az 1950. évi tanácstörvény még tudatosan nem vont határt az irányítás szempontjából az államhatalmi és az államigazgatási szervek között, s ez lehetővé tette a tanácsok nem államhatalmi szerv, konkrétan a minisztertanács általi irányítását is. A második tanácstörvény ezen a helyzeten változtatott, és a minisztertanácsot a közvetlen irányításból elvileg kizárta. Az alkotmány 20. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében a tanácsok irányításának feladata az elnöki tanácshoz került. A fokozatosság elvét is érvényre juttatva a NET közvetlenül a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsokat irányította; ez a generális értelemben vett irányítást és a legfelsőbb felügyeletet is jelentette (Ttl954, 4. §) — valójában az egész tanácsi szervezet felett. 445 A legfelsőbb irányító hatáskör de iure a következő elemeket tartalmazta: megillette a tanácsi választások kitűzésének és az egyes tanácsok feloszlatásának joga, valamint határozott a közös községi tanácsok alakításáról és megszüntetéséről. A tanácsok felett azonban működési kérdésekben is irányítást gyakorolt; ennek keretében megvitatta a megyei jogú városok tanácsainak tevékenységét is és megvizsgálta határozataikat. A NET küldöttei részt vehettek a tanácsüléseken és a végrehajtó bizottsági üléseken, s a tanácsok ettől függetlenül is jelentéstételi kötelezettséggel bírtak az irányába. E jelentéseket ez elnöki tanács titkársága kezelte és vezette a róluk készült nyilvántartásokat. 446 A NET jogosult volt bármely tanács rendeletét és határozatát megsemmisíteni vagy megváltoztatni, ha az az alkotmányba ütközött, vagy azt a dolgozó nép érdekeivel ellentétesnek találták. Ez Szeged esetében fokozottan érvényesült a második tanácstörvény idején, mivel — mint már említettük — közvetlen elnöki ta443 RUSZOLY: Európai alkotmánytörténete... i. m. 274-278., BOTH ÖDÖN: Fejezetek a nyugat-európai állam- és jogtörténet köréből. JATEPress, Szeged, 1995. 67., 72., 103-105. 444 Részletes irodalomként lásd ÁDÁM ANTAL: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Bp., 1959. 445 BEÉR-KOVÁCS-SZAMEL: i. m. 309-310. 446 BEÉR: A helyi tanácsok... i. m. 414-415.
