Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
I. FEJEZET: A TANÁCSRENDSZER TÖRTÉNELMI ÉS ELMÉLETI HÁTTERE
dumák modernizációja) 14 eredményeként létrejött hagyományos közigazgatási szerveket: a városokban működő dumákat és a volosztyokat irányító zemsztvoksd felváltották az új közigazgatási alapegységek, a szovjetek. Egyúttal az 1917. évben tevékenykedő ideiglenes polgári kormányok által delegált területi kormánybiztosi intézményt is felszámolták. Tették ezt annak biztosítására, amit október 26-án a második összoroszországi kongresszus deklarációban is rögzített: „mostantól minden hatalom a szovjeteké". 15 Például a népbiztosok tanácsa november 16-án (november 29-én) elfogadott határozata feloszlatta a petrográdi városi dumát mint továbbra már nemkívánatos önkormányzati szervet. Ezt azzal indokolták, hogy „az augusztus 20-án, a kornyilovista napok előtt megválasztott Központi Városi Duma világosan és végérvényesen elveszítette a petrográdi lakosság képviseletéhez való jogát, mivel annak felfogásával és kívánságaival ellentétbe került — tekintettel arra, hogy a jelenlegi duma tagjainak többsége, elveszítve minden politikai bizalmat, formálisan meglévő jogait továbbra is a munkások és parasztok akaratával szemben ellenforradalmi jellegű cselekményekre, a tervszerű társadalmi munka szabotálására és meghiúsítására használja fel." Ennek alapján 1917. november 17-i hatállyal a városi dumát feloszlatták, azonban meghagyták, hogy minden „hivatalos személy" köteles feladatát továbbra is ellátni mindaddig, amíg az új összetételű duma — valójában inkább szovjet — tevékenységét meg nem kezdi. A választások időpontját november 26-ra tűzték ki, az alakuló ülést pedig november 28ra. 16 Érdekes megemlíteni, hogy szintén november 16-án erősítette meg a népbiztosok tanácsa a moszkvai városi duma felszámolásáról korábban hozott határozatot is. Lényeges megemlíteni azt is, hogy az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság már november 21-én (december 4.) dekrétumot alkotott a szovjet-típusú képviseleti rendszer egyik sajátosságáról, a küldöttek visszahívásának jogáról. Ezt a jogosultságot nem csupán az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjaira, hanem a városokban és a zemsztvokbm megválasztott képviseleti szervekre is vonatkoztatták. 17 A belügyi népbiztos végül 1917. december 24-én (1918. január 6.) adta ki generális felhívását a helyi szintű közigazgatás átalakításáról. Ebben elvi éllel erősítették meg, hogy „a helyi hatalom szervei a szovjetek, amelyeknek az összes igazgatási, gazdasági, pénzügyi és kulturális-nevelési jellegű intézmény köteles magát alávetni. A központi és helyi hatalom ily módon való megszervezése csupán szervezeti kifejezése és megerősítése annak a politikai ténynek, hogy a hatalom az országban a proletár és félproletár elemek kezébe került." Ennek megfelelően a helyi igazgatás minden szervét felváltani rendelték a területi, kormányzósági és körzeti, valamint kerületi és járási szovjetekkel annak érdekében, hogy azok az egész országot behálózzák. Jellegüket tekintve minden szovjetet autonómnak nyilvánítottak a lokális ügyekben, azonban tevékenységüket össze kellett hangolniuk a központi hatalom dekrétumaival és határoza14 II. Sándor reformjairól lásd HORVÁTH PÁL (szerk.): Általános jogtörténet. Bp., 1994. 336-346. 13 Munkás- és parasztküldöttek valamennyi kormányzósági és járási szovjetjének. (1917. október 26.) In: KOVÁCS: i. m. 87. 16 Dekrétum a központi városi duma feloszlatásáról. (1917. november 16.) In: KOVÁCS: i. m. 137138., lásd még 47-48. 17 Dekrétum a küldöttek visszahívásának jogáról. (1917. november 21.) In: KOVÁCS: i. m. 140-141.
