Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

III. FEJEZET: A TANÁCS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEGEDEN

centrumokként a kerületi lakóterületi pártvezetőség, és népfrontbizottság, a városi tanácstagok, a lakó- és utcabizottságok, valamint a közügyek iránt érdeklődő lakosság közös tanácskozási helyei voltak. Elsődlegesen a lakosság véleményének és igényeinek megismerését, valamint a társadalmi munka szervezését szolgálták, ezzel sajátos politika fórumként is funkcionáltak. A központok több tanácstagi választókerület területén működtek, a számukat 1976-ban Szeged egészén 22-ben határozták meg, majd 1980-ban néhányat összevontak. Irányításukat a végrehajtó bizottság végezte a népfront közreműködésével.

339 Az első városi kerületben hat, a másodikban kilenc, a harmadikban pedig hét létezett, a helyszíneket vb határozatban jelölték ki legtöbbször az MSZMP valamelyik szervezeti helyiségében.

340 A tanácskozási központok is éves munkaterv alapján tevékenykedtek, de a programjuktól eltérően is tanácskozniuk kellett, ha az MSZMP városi bizottsága vagy a kerületi lakóterületi pártvezetőség, a végrehajtó bizottság vagy annak szakigazgatási szervei, valamint a népfront városi vagy kerületi bizottsága indítványozta. Az ülések időpontját a központ vezetője jelölte ki, ő nyitotta meg és vezette a tanácskozást, az intézkedést igénylő javaslatokat pedig továbbította az érdekelt szervekhez. Rendszerint egy tanácstag látta el ezt a feladatot.

341 A megbeszéléseken bárki meghívás nélkül részt vehetett, felszólalhatott, kérdést intézhetett vagy javaslatot tehetett. A fórumokon az előzetesen kijelölt tanácsi szerv képviselője adott tájékoztatást a lakosságot közvetlenül érintő célokról, rendelettervezetekről, előterjesztésekről és fontosabb jogszabályokról.

342 Ezek a társadalmi-politikai rendezvények eredendően a dolgozóknak a közügyekbe történő hatékonyabb bevonását szolgálták, s olyan témákat tűztek napirendjükre, mint például a város tömegközlekedési helyzete, a köztisztaság, a város egészségügyi ellátottsága, városüzemeltetési kérdések, az ipari szolgáltatások helyzete, a város peremterületeinek ellátottsága, Szeged kulturális élete, a házkezelői szolgáltatások vagy a távhőszolgáltatás. Szilágyi György adatai szerint 1974 és 1984 között 358 rendezvényre került sor, s ezeken 3890-en szólaltak fel.

343 E fórumokat 1986-ban a városrészenként szervezett lakóterületi központok és a lakóterületi bizottságok váltották fel, amelyek támogatására, valamint a városfejlesztés előmozdítására Lakóterületi Alapot hoztak létre.

344 A tanács népképviseleti jellegét fokozta a lakóterületi szavazás új intézménye, amelyet jogszabály vagy a tanács döntése alapján a lakosság állásfoglalásának kialakítása végett rendezhettek. Ennek megszervezése a lakóterületi bizottság feladatát 339 128/1976. sz. vb határozat a tanácskozási központok működésének irányelveiről. Közlöny, 1976. augusztus 31. (4. szám) 11., A tanácskozási központok összevonásáról. Közlöny, 1980. december 31. (7. szám) 3., 5/1980. sz. tanácsi rendelet a tanácskozási központokról. Közlöny, 1980. december 31. (7. szám) 4-5. 340 128/1976. sz. vb határozat, i. m. 13-15., 5/1980. sz. tanácsrendelet, i. m. 7-9. 341 Pl. A tanács által annak 1980. október 23-án tartott ülésén megbízott tanácskozási központi vezetők felsorolását lásd: Közlöny, 1980. november 15. (5. szám) 5. 342 128/1976. sz. vb határozat, i. m. 12-13., 5/1980. sz. tanácsrendelet, i. m. 5-6. 343 SZILÁGYI: Ahogy... i. m. 88-89. 344 4/1986. sz. tanácsrendelet a tanácsi területpolitikai tevékenységről. Közlöny, 1986. április 30. (3. szám). 5-14., A tanácsi munka hírei: a területpolitikai munka továbbfejlesztése, 14 lakókerületi bizottság megalakulása. Közlöny, 1985. november 15. (5. szám) 14-15.