Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)
III. FEJEZET: A TANÁCS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEGEDEN
együttműködött a Hazafias Népfront városi bizottságának közjogi munkabizottságával is 337 (SZMSZ1984, 70. § 1-7. pont). Az egyes bizottságok működésük részletes szabályait maguk állapították meg. Egyebekben éves munkaterv szerint tevékenykedtek, amely tartalmazta az ülések várható időpontját és tárgykörét is. Az összehívásukról az elnökük gondoskodott. A határozatképességhez a tagok több mint felének jelenléte volt szükséges, az állásfoglalás elfogadásához pedig a jelenlévő többség támogatását igényelte a szabályzat. Az ülésekről jegyzőkönyvet kellett készíteni, amelynek másodpéldányát a szervezési és jogi osztály őrizte. Ha a bizottság tevékenysége során jogszabálysértést vagy helytelen gyakorlatot észlelt, az illetékes szakigazgatási szervnek vagy tanácsi hivatalnak javaslatot tett annak megszüntetésére. Ha a javaslat tekintetében vita merült fel, az ügyet a tanács vagy a végrehajtó bizottság elé kellett terjeszteni. Tevékenységéről minden bizottság ciklusonként beszámolt a tanácsnak. Az esetleges albizottságok megalakítását az arra jogosult bizottság maga végezte, s az állapította meg feladatkörét is. Az albizottság eredményeiről évente számolt be az őt életre hívó szervnek (SZMSZ1984, 72-74. §). A szegedi tanács a városkörnyéki községi tanácsokkal a tervszerű és hatékony együttműködés érdekében, az összehangolt fejlesztések megvalósítása és a lakosság ellátása javításának előmozdítása végett 1984-ben városkörnyéki bizottságot hozott létre az egykori járási intézmények helyett. E bizottság az egyenjogúság, a mellérendeltség és az önállóság elvei alapján működött. A néhány évig tartó fennállásának eredményeit a hagyományos ülésezésen kívül különböző helyszíneken tartott összejövetelek is színesítették, amelyek az egyes települések adottságainak empirikus megismerését szolgálták. Az elnöki tisztséget benne Szeged tanácselnöke látta el (Papp Gyula és Csonka István). Az önkormányzati rendszerre való áttéréssel, 1990-ben szűnt c) A tanácskozási központok A szocialista demokrácia egyik megnyilvánulási formájaként működtek a harmadik tanácstörvény időszakában, 1974-től a tanácskozási központok. Ezek a lakóterületi munka társadalmi-politikai jelentőségének felismerése nyomán jöttek létre az irányadó vb határozat szerint, s a város meghatározott területén működő várospolitikai de337 7/1972. sz . tanácsi határozat együttműködési megállapodásról a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága és Szeged Megyei Város Tanácsa Között. Közlöny, 1972. október 30. (2-3. szám) 6-8., 18/1978. sz. tanácsi határozat a tanács és a Hazafias Népfront kapcsolatáról a várospolitikában. Közlöny, 1978. június 30. (3. szám) 6-7., 21-29., 16/1981. sz. tanácsi határozat a tanács és a Hazafias Népfront városi bizottságának kapcsolatairól a várospolitikában, az együttműködési megállapodások értékeléséről. Közlöny, 1981. november 10. (5. szám) 6-7., 14/1987. sz. tanácsi határozat a tanács és a Népfront együttműködéséről. Közlöny, 1987. június 30. (5-6. szám) 12. 338 SZILÁGYI: Ahogy... i. m. 270., PÁPAY GYULA: A városok és vonzáskörzetük községeinek együttműködése. Ál 1976. november. (11. szám) 973-981., SÓS SÁNDOR: A városok és a városkörnyéki községek kapcsolatai. Ál 1977. december. (12. szám) 1129-1137., lásd még 23/1983. (XII. 28.) NET határozat a megyei irányításban közreműködő városok, városi jogú nagyközségek és a városkörnyéki községek kijelöléséről .
