Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

III. FEJEZET: A TANÁCS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEGEDEN

és együttműködtek a választókerületükben létesült lakó- és utcabizottságokkal

308 (Ttl971, 38. §, SZMSZ1984, 40., 41. §). A tanácstagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kezdetben a NET,

309 majd a harmadik tanácstörvény állapította meg (Ttl971, 40. §).

310 A tanácstagok lényeges jogosultsága volt az interpelláció előterjesztésének joga is. Ezt a tanácsülés kezdete előtt negyvennyolc órával írásban jelenthették be. Ennek tartalmaznia kellett az interpelláló és az interpellált nevét és a kérdés tárgyát. A tanácselnök feladatkörébe tartozott az ekként benyújtott kérdésnek az érdekelthez történő eljuttatása, aki a válaszát szintén köteles volt a tanácselnökhöz beterjeszteni. A tanácsülésen az interpelláció szövegét ismertetni kellett és indokolni is lehetett, majd a címzettje érdemben köteles volt válaszolni rá a plénum előtt is élőszóban. Erre az előterjesztő viszontválaszolhatott, majd ismét a címzett nyilatkozhatott. A tanács a válasz elfogadásáról vita nélkül döntött; ha a szavazás eredménye nemleges volt, a tanács az üggyel összefüggésben további intézkedést tett.

311 Hogy mindez pontosan mit takart, normatívan sosem határozták meg (SZMSZ1984, 29. §). 3. § A TANÁCS MŰKÖDÉSE a) A tanács mint testület A tanácsi ülések előkészítésére, összehívására és a tanácskozás rendjére vonatkozóan a második tanácstörvény időszakában az elnöki tanács bocsátott ki egységes ügyrendi határozatokat, amelyeket ugyan tanácsfokozatonként fogalmaztak meg, de lényegében minden tanácsra ugyanazon normák voltak alkalmazandók.

312 1971-től e kérdé1981. április 30. (2. szám) 25-27., 21/1983. sz. tanácsi határozat a tanácstagi munka továbbfejlesztésének feladatterve. Közlöny, 1983. november 10. (5. szám) 7-9., Tanácstagi beszámolók. Közlöny, 1987. április 30. (3-4. szám) 9-12., SZABÓ KÁROLY: A tanácstagi beszámolók jelentősége és formái. Ál 1959. június. (6. szám) 467-472., BALLÁ SÁNDOR: A tanácstagi beszámolók tapasztalatai Szeged városában. Ál 1966. június. (6. szám) 560-563. 308 3/1973 sz tanácsrendelet a lakó- és utcabizottságokról. Közlöny, 1974. február 28. (1. szám) 26., 30/1977. sz. tanácsi határozat a lakó- és utcabizottságok tevékenységéről. Közlöny, 1977. október 31. (5. szám) 9-11., A lakó és utcabizottságok újraválasztásáról szóló tájékoztató. Közlöny, 1978. április 30. (1-2. szám) 30-31., 1/1979. sz. tanácsrendelet a lakó- és utcabizottságokról szóló rendelkezések egységes szövegéről. Közlöny, 1979. április 15. (1-2. szám) 5-13., 62/1981. sz. vb határozat a lakó- és utcabizottságok választásáról és idei feladataikról. Közlöny, 1981. április 30. (2. szám) 12-14., A lakó- és utcabizottságok 1982. évi főbb feladatainak meghatározása. Közlöny, 1982. április 30. (2. szám) 26-27., 13/1983. sz. vb határozat a lakó- és utcabizottságok 1983. évi feladatairól. Közlöny, 1983. február 28. (1. szám) 12., 18-19., Lakóterületi bizottságok a Belvárosban. Közlöny, 1987. június 30. (5-6. szám) 18. 309 1955. évi 3. sz. NET határozat a tanácstagok összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok megállapításáról. 310 Az összeférhetetlenségi eljárást ténylegesen a 11/1971. (III. 31.) Korm. rendelet 40. és 41. §-a tartalmazta. 311 ALBRECHT LÁSZLÓ: A tanácstagok interpellációs joga. Ál 1969. szeptember. (9. szám) 817-825. 312 16/1954. (XI. 28.) NET határozat a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanács üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről, 17/1954. (XI. 28.) NET határozat a községi tanács ülésének előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának rendjéről.