Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden 1950-1990 - Dél-Alföldi évszázadok 26. (Szeged, 2009)

III. FEJEZET: A TANÁCS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEGEDEN

ként megvalósult képviselet sajátosságairól Bihari Ottó ekként fogalmazott: „a korszerű szocialista képviseleti rendszer egyik jellegzetessége az, hogy egyszerre képes közvetíteni az országos nemzeti érdekek központi kifejezését a lakossághoz, illetve a helyi, területi szervekhez, és a valóságos helyi, területi érdekeket megállapítani, egyeztetni az általános érdekekkel és megvalósítani azokat."

303 A tanácstagi munkát a második és a harmadik tanácstörvény a választók bizalmán alapuló, megtisztelő, közéleti tevékenységnek tekintete. Egyúttal az utóbbi deklarálta, hogy a tanácstag hivatalos személynek minősült. A tanácstagok mandátuma — amelyet a Hazafias Népfront általi jelöléssel és az állampolgárok általi választással nyerhettek el — részben kötött jellegű volt, mivel a választók konkrét ügyben ugyan nem utasíthatták őket, de elvben visszahívhatták azokat. A városi tanácstagok száma a választások alkalmával rendre módosult; a legtöbb 1954 és 1958 között volt (185 fő), a legkevesebb 1967 és 1971 között (87 fő). A tanácstagok jogai közé tartozott a jogalkotásban történő részvétel (tanácsrendelet, határozat), bármely tanácsi tisztség betöltése és a bizottságok munkájában való részvétel, a tanács megbízás alapján való képviselete, közérdekű kérdések és javaslatok előterjesztése, felvilágosítás kérése a végrehajtó bizottságtól, a tisztségviselőktől, a szakigazgatási szervek és az egyéb helyi szervek vezetőitől a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben, a helyi választók gyűlésének összehívása, költségtérítési (napidíj, szállás- és utazási költség) jogosultság, valamint a szakigazgatási szervek döntéséi tervezetének véleményezése, ha azok a választókerületükben lakó állampolgárok életkörülményeit, jogait és kötelezettségeit jelentősen befolyásolták

304 (Ttl971, 37. §, 1983: 23. tvr. 7. §, SZMSZ1984, 40. §). Ugyanakkor a tanácstag köteles volt a választókerülete lakosságának érdekeit képviselni, a tanács munkájában tevékenyen részt venni, olyan magatartást kifejteni, amely méltóvá tette a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára;

305 példamutatással közreműködni az állami és munkafegyelem megszilárdításában, a közélet tisztasága és a társadalmi tulajdon védelmében, az állampolgárok jogainak biztosításában, a törvényesség és a szocialista együttélés szabályainak megtartásában; közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani a lakossággal, érvényre juttatni a választók megbízásait.

306 Kötelezettségeinek teljesítéséről és az általa végzett munkáról minden tanácstag legalább évente beszámolt a választóinak,

307 emellett rendszeres fogadóórát tarthattak, 303 BIHARI: Képviseleti... i. m. 989-990. 304 39/1980. sz. tanácsi határozat az állampolgári kötelezettségek teljesítéséről. Közlöny, 1980. december 31. (7. szám) 9-11., Szűcs JÓZSEF: A tanácstagok jogai és kötelességei. Ál 1954. augusztus-szeptember. (8-9. szám) 525-526. 305 34/1975. sz. tanácsi határozat a tanácstagok közéleti tevékenységéről. Közlöny, 1975. december 31. (4. szám) 2. 306 24/1974. sz. vb határozat a választási gyűléseken elhangzott javaslatok intézéséről és a társadalmi munka eredményeiről és további feladatokról. Közlöny, 1974. május 31. (2. szám) 15-16., CSÁKI LÁSZLÓ: A tanácstagok jelölőgyűlésein elhangzott javaslatok megvalósításáról. Ál 1968. november. (11. szám) 1001-1010. 307 Pl. Az 1976. évi tanácstagi beszámolók tapasztalatairól szóló összegzés. Közlöny, 1977. április 30. (2. szám) 15-21., Tájékoztató az 1978. évi tanácstagi beszámolókról. Közlöny, 1978. április 30. (1-2. szám) 29-30., Tanácselnöki tájékoztató az 1979. évi tanácstagi beszámolók tapasztalatairól. Közlöny, 1979. szeptember 15. (4. szám) 24-30., Tájékoztató az 1981. évi tanácstagi beszámolók tapasztalatairól. Közlöny,