Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

IV. TÖRTÉNETÍRÁS A DÉL-ALFÖLDÖN

de az érdeklődést ezzel sem sikerült megélénkítem. 1898 végén Hegedűs Lajos levéltárnok jelentésében szomorú tényeket tárt az alispán elé: „Békés vármegye Monographiájának készletben levő példányai a sötét levéltárban elhelyezvék ugyan, azonban az idő haladtával porosodnak, avulnak, levelei sárgulnak, de meg a közönség is maholnap megfeledkezik e könyvekről s így attól lehet tartani, hogy e könyvek a vármegye nyakán maradnak." A levéltárnok további árleszállítást javasolt: 3 forintról 2-re. Az alispán ekkor nem intézkedett. A levéltárban levő mintegy 170 példány további sorsáról semmit sem tudunk. Két háború és több mint 70 esztendő telt el azóta; minden bizonnyal elosztogatták őket még a felszabadulás előtt. A monográfia ma már könyvritkaságnak számít. Hozzávetőleges becslésünk szerint a 600 példányból ma száz-százötven lehet meg. Itt szentelünk néhány sort a helytörténészek között gyakran felmerülő kérdésnek, amely így hangzik: A Borovszky Samu szerkesztésében megjelent, nevezetes Magyarország vármegyéi és városai c. terjedelmes sorozatnak miért nincs Békés megyei kötete? A levéltári iratok alapján erre pontos választ adhatunk: Az 1893 nyarától kiadott sorozat szervezői még a millennium évében megkeresték a megyét, az alispán azonban nem vállalt anyagi támogatást, tekintettel a Karácsonyi könyvével kapcsolatos kiadásokra. 1897-ben a sorozatot erőszakosan terjesztő céggel vitába került a megye, emiatt is meghiúsult a korábbi kezdeményezés. A sorozat szerkesztői 1907-ben újra tervbevették a Békés megyei kötetet, előnyös feltételek mellett. A többihez hasonlóan 8000 példányban, országos terjesztésben kívánták megjelentetni. A vállalkozás folyamatos állami támogatást kapott, így a Békést bemutató kötet 60000 koronára tervezett összköltségéből a megyének csak 15000 koronát kellett volna vállalnia. Tényleges megállapodás nem született. A Borovszky-sorozat leíró jellegét, saját korára koncentráló szemléletét ismerve sajnálhatjuk, hogy Békés megye ebből a lehetőségből nem kovácsolt tőkét. (A milleniumra monográfiát kiadó szomszédos Csanád és Csongrád megyék is Békéshez hasonlóan cselekedtek.) JEGYZETEK A témával kapcsolatos általános kérdésekre nézve Léderer Emma: A magyar polgári történetírás rövid története (Bp., 1969) c. munkájára utaljuk az olvasót. Karácsonyi monográfiájának keletkezés-történetéről az I. kötet elején olvashatunk, röviden összefoglalja Scherer Ferenc: Gyula város története (Gyula, 1938.) c. műve I. kötetének 18-19. oldalán is. Haan pályájáról, annak idetartozó mozzanatairól is szól Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete (Századok, 1893. 289-304.); legújabban Székely Lajos: Haan Lajos, a történetíró. = Kristó Gyula-Székely Lajos szerk. Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba 1970. 169-187. Karácsonyi, Scherer és Márki — nyilván tiszteletből — a Haan-kézirat körüli egyes mozzanatokat alig érintenek, erről még Márki írt a legtöbbet. Karácsonyi monográfiájának születéséről, értékéről megemlékezik Csánki Dezső szép nekrológja (Karácsonyi János. Századok, 1929. 1-4.) és D. L. — talán Dézsi Lajos? — elismerő recenziója a műről. (Századok, 1899. 160463.)