Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

Bodrog megyék teljes területe, Bihar megye nagyobb része újra Magyarországhoz tar­tozott. A magyar közigazgatás megszervezése összenőtt a régi megyehatárok szerinti megyék visszaállításával, az 1918 előtti törvényhatósági jogú városok elismerésével. Beregszász, Nagyvárad, Zombor visszakapta megyeszékhelyi rangját, ami együtt járt Mátészalka, Berettyóújfalu és Baja funkcióvesztésével. Nagykároly esetében megma­radt az 1926-ban történt román döntés érvényessége: Szatmárnémetiből a megyeszék­helyet nem vitték vissza. Az országhatár nem változott Arad, Temes és Torontál me­gyék irányában. A volt Temesi Bánság nagyobb része Romániáé maradt, Torontál délnyugati kétharmadából és Temes déli részéből viszont egy német katonai igazgatás alá helyezett bázist alakítottak s azt 1944 októberéig fenn is tartották. A magyar impé­rium néhány esztendejében a visszacsatolt megyék kiemelt arányban kaptak állami be­ruházásokat, központi tervezés szerint. A világháború éveiben — német mintákat kö­vetve — a hadigazdaság és a területfejlesztés összekapcsolása került előtérbe, egyes ágazatokban kiegyenlítő következményekkel. 8. ábra. Az 1941-1944 közötti országhatárok és a megyék az Alföldön • ! Jelmagyarázat: 1. Magyarország határai 1941-ben, 2. A német katonai irányítás alá vont bánáti terület hatá­ra, 3. Az 1918-ig érvényes (magyar területen visszaállított) megyehatárok, 4. Megyeszékhelyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom