Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

pánnak Lőwenburg udvari kamarai tanácsost, s Benkovicsot bízta meg a beiktatással. A ceremóniára és Békés vármegye helyreállító közgyűlésére, a tisztviselők megválasztására 1700. március 29-én Nagyváradon került sor. (A helyszínt az is „indokolhatta", hogy Békésben egyáltalán nem találtak hivatalviselésre alkalmas nemeseket.) A három tagból álló tisztikar egy hét múlva a gyulai várban tartotta a helyszíni közgyűlést. Az 1702-ig működő újraalakult megyét a határőrvidék szervezése és az udvari kamara intézkedése megfojtotta, később már vitatták legális voltát is. Hasonló volt a sorsa az 1699-ben ismét életre hívott Bács megyének és az arra támaszkodó Bodrog megyének. (Székhelye: Baja, részben Kalocsa, 1794-től Zombor.) A bécsi udvari kamara javaslatai alapján már a század végén érvényesült, a kuruc felkelés 1703-ban történt felerősödése miatt pedig következetesen megvalósította I. Lipót a birodalmi célok szolgálatában kidolgozott hírhedt Kollonich-féle tervet. E terv szerint a töröktől visszaszerzett minden terület katonai és kamarai irányítás alá került, a korona tulajdona lett. Nemesi birtokosként csak azt ismerték el, aki az oszmán uralom előtti tulajdonjogát „hitelesen" bizonyítani tudta. (Erre nagyon kevés példa akadt.) A tervezet a császárhoz hűséges új birtokos réteg kialakítását, a benépesítéshez pedig nem magyar anyanyelvűek és római katolikusok telepítését írta elő. Mindezeknek rendelték alá a megyék újraszervezésének kézbentartását is, amikor kimondották: a felszabadított területeken csak akkor alakulhatnak újra a magyar nemesi vármegyék, ha a területet előbb a császári kamarai kezelésből „visszakebelezik" (közjogilag viszszacsatolják) az országhoz. 2. ábra. A katonai határőrvidék alföldi része és a Temesi Bánság >—•>—*• 7 8 9 • 10 • 11 Jelmagyarázat: 1. Marosi határőrvidék (1751-ig, 2. Tiszai határőrvidék (1751-ig), 2. Dunai határőrvidék, 4. A német bánsági ezred területe (1773-tól), 5. Az illír bánsági ezred területe (1838-tól), 6. A román bánsági ezred területe (1773-tól), 7. Országhatár, 8. Erdély határa, 9. A temesi Bánság ill. határőrvidékek, ezredterületek határai, 10. A Temesi Bánság székhelye, 11. Jelentősebb városok, irányítási központok.