Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA
kérelmezte: Szabadszentetornya 7840 kat. holdas, Pusztaszentetornya pedig 8126 kat. holddal bíró határral önállósuljon. 39 Az 1933 tavaszi megyei határozat miniszteri jóváhagyása késett, a belügyminisztériumi vélemény 1936-ra némileg módosult is. A módosítás Orosháza kárára szólt, s nem kívánta mellőzni a szentetornyai véleményeket sem. Változatlanul 2602 kat. holdat és kb. ötszáz lakost csatolt volna Gádoroshoz, de 3648 kat. holdat Nagyszénáshoz. 4880 kat. holdon, 870 lakossal önálló kisközséggé alakította volna Pusztaszentetornyát, valamint kb. 5200 kat. holdon, 3567 lakossal nagyközségi jogállással megalakította (meghagyta) volna Szentetornyát. 40 Az 1936-ig kiformálódott főhatósági elképzeléseket a tanyakérdés újabb kormányzati kézbevétele félreszorította. Az alább tárgyalásra kerülő 1935. évi adatfelvételre épült és 1937-ben publikált miniszteri tervezet már nem tartotta célszerűnek Pusztaszentetornya bármilyen formájú visszaállítását. Szentetornya ügyében 1945 végéig döntés nem történt, mint látni fogjuk. A község két része nem a lakosságszám, hanem inkább a befizetett földadó arányában kapott képviseleti lehetőséget az egységes képviselő-testületben: a választott tagok fele-fele arányban kerültek be, a virilisekből az I. kerület adta a többséget. A hét esküdtből négyet adott az I. kerület, hármat a II. kerület. 41 KORMÁNYZATI TERVEK, JOGSZABÁLYOK ÉS HELYI ÉRDEKHARCOK AZ 1930-AS ÉVEKTŐL A VÁROSSÁ ALAKULÁSIG A világválság utáni konszolidáció keretében vissza lehetett térni a tanyakérdés reformjára. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter 557/1935. BM. eln. sz. rendeletével megszervezte azt az adatgyűjtést, amely a külterületinek minősített lakosságon belül megbízhatóan elkülöníti a tanyaiakat. (Általában azokat tekintették tanyaiaknak, akik a település központjától legalább négy kilométerre vagy nagyobb távolságra laktak, és nem faluszerűen kialakított rendben.) Az országban ilyen elbírálás alapján 376 településen 655 ezer lakost minősítettek folyamatosan tanyán élőnek. 42 E felmérés alapján, a vármegyékkel egyeztetve dolgozták ki a szakértők a tanyakörzetek funkcióit és kialakításuk tervezetét, amely 1937-ben jelent meg. Az 1935 szeptemberében folytatott adatgyűjtés rendkívül értékes és az azonos évi mezőgazdasági adatfelvétellel összevethető megállapításait, tényeit már a tervezett tanyai körzetek szerint szedték össze. 43 Orosháza akkori közigazgatási területén három tanyakörzetet jelöltek ki: 1. Gyopárhalma, Rákóczitelep, Kakasszék Orosházához tartozó része az uradalommal, együttesen 2365 lakossal, 1331 kat. hold területen. Központjául a Szentesre vezető országút 39 BML Uo. 173, 174, 292/1933., Orosháza város polgm. ir. 10.566/1947. alapsz. 40 BML Orosháza város polgm. ir. 10.566/1947. alapsz. 41 BML Szentetornya képv.-test. jkv. 83/1925. ápr. 7. és dec. 28. 42 ALSÓ LÁSZLÓ: A tanyai közigazgatás rendezésének alapelvei. — A tanyai közigazgatás rendezése. Szerk. Alsó László-Benisch Artúr-Mártonffy Károly. Bp., 1937. 10. 43 BML Orosháza község ir. 16 109/1935. alapsz., CSML Hf Hmv. Tan. ir. 11.196/1935. alapsz. Szentetornya felmérési anyaga nem maradt meg. A fő adatokat közli: A tanyai közigazgatás rendezése i. m. táblázatos része.
