Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

Ebbe a körbe tartozik a tanyavilág helyzetének javítása, benne a tanyai lakosság körébe „telepített" közigazgatási funkciók. A tanyakérdés társadalmi aláfestéssel történt hivatalos „exponálása" az 1921. évi kecskeméti tanyakongresszuson történt meg először. A szegedi és a kecskeméti beszámolóhoz képest elég vérszegény vásárhelyi előadás jól ítélte meg a tanyai központok feladatait, a tanyavilág fő gondját mégis leszűkítette a kövezett utak hiányára.

11 Orosháza vagy Békés megye nem képviseltette magát a kongresszuson, de fel sem kérték helyzetismertetésre a szervezők. Vásárhelyen, a belügyminiszter kezdeményezésére is, a város közgyűlése 1921ben felmérette, milyen igazgatási funkciók gyakorlása folyik a tanyavilágban. A lelkész-tanító bevonásával végeztetett heti egyszeri járlatírás, rendszeres hatósági orvosi jelenlét, városi fertőtlenítő. Anyakönyvi hivatali segédtevékenység és csendőrőrs — ennyiből állt a Pusztaközponton elérhető lehetőség. Kardoskuton pedig: hetente egyszer járlatot írt a tanító. Az 1921. szeptember 21-i közgyűlési határozat alapján — a fentieknél szélesebb hatáskörrel: pl. panaszok és kérelmek felvétele —, telefonvonal kiépítésének ígéretével 1922-ben három ún. külterületi közigazgatási központot szerveztek a vásárhelyi határban: Mártélyon, Kutason és Pusztaközponton.

12 Működésük eredményesnek tűnik, mert 1924-ben a vásárhelyi ellenzéki közgyűlési tagok (köztük Takács Ferenc) nyolc-tíz tanyai központ szervezését javasolták. A közgyűlés a miniszteri rendeletre várt.

13 1927 januárjában megvalósult négy tanyai telefonállomás felállítása Vásárhely határában, köztük a vásárhelykutasi és a pusztaközponti orvoslakásokban is. E kettőt az orosházi telefonközpont kapcsolta.

14 A vásárhelyi határ Orosházához közeli részében fontos előrelépés volt 1929-ben (először bérelt épületekben) a város kórházához tartozó kakasszéki gyógyintézet megnyitása,

15 azt megelőzőleg 1928-ban a Kakasszék vasúti megálló létesítése.

16 A Gyopárosfürdőhöz hasonlójellegű Kakas székfürdőt kölcsönből építtette ki Vásárhely, korszerűbben kialakított gyógyhelyfunkcióval. Ami 1921-ben a kecskeméti tanyai kongresszussal szakmai, társadalmi és igazgatási berkekben elindult, 1927-ben emelkedett érdemibb szintre. Elsősorban a kecskeméti székhelyű, de Csongrád és Csanád megyékre is kiterjedő illetékességgel rendelkező Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Gesztelyi Nagy László fáradhatatlan küzdelme révén. A belügyminiszter (Scitovszky Béla) 1927. május 9-én értekezletet tartott a tanyás megyék főispánjai és alispánjai, a nagy tanyás városok polgármesterei részére. A tanácskozáson Gesztelyi Nagy huszonegy pontba foglalt, dön11 LÁZÁR DEZSŐ: Hódmezővásárhely tanyai politikája. — Magyar Gazdák Szemléje 1921, 7-8. sz. 465-472. 12 CSML Hf Hmv. Tan. ir. II. 3997/1918. alapsz. 13 CSML Hf Hmv. Tan. ir. 3035/1924. alapsz. 14 Hódmezővásárhely polgármesterének jelentése 1926-ról. Hmv., 1927. 17., Ugyanaz 1927-ről Hmv., 1928. 9-10. 15 OROSZ SÁNDOR: A városi kórház története. — Hódmezővásárhely thjf. város „Erzsébet" Közkórházának 1905-1930-iki évkönyve. Szerk. Ormos Pál. Hmv., év nélkül (1932) 47-48. 16 CSML Hf Hmv. Tan ir. 68/1928. alapsz.