Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
„1. 1859. Nov. 1-től 3 évre haszonbérbe vették forrai iratosiak, kevés kovácsházi s kunágotai, Magyar Dombegyházi s pusztaiak — forrai iratosiak valami 106 család, belső telek 166 — ebből 4 községi célokra — ugyan csak 1. tanítói lak s oskola, 2. korcsma, 3. malom, 4. pásztorlak. Egy belső telek áll 1 holdból, az egész birtok 1985 hold 293/1100. 2. Száraz fekvésű helyen, szükséges léghuzama van a községnek. 3. A monori országos útra történt a házak építése. 1 egész utza és 2 fél utza építtetett — 1 kereszt utza ház nélkül. 14 öl széles a középutza. A Monori út 20 öles. A szélső utza 6 öl széles. A keresztutza a többit épszögben vágja keresztül. 4. A házak egyenes vonalt képeznek, egyik a másiktól 20 ölre van és délnek feküsznek — a mellék épületek a kellő távolságra építtetnek. 5. A középületek a község közepén lesznek. 6. Ivóvíz, kutak elegendő van. 7. Az épületek szokásosan készülnek, vertfalból." 22 1860 őszéig felépült a községháza, imaházzal egybekapcsolva. Az imaházat iskolának is használták. Előtte keresztet és harangoszlopot állítottak föl. Augusztusban már folyt a róm. kat. paplak építése is, bár 1860-1883 között az egy-két évig „ÚjBánhegyes", majd 1862-től Magyar-Bánhegyes nevet viselő fiatal község katolikusai még a mezőkovácsházi plébániához tartoztak. 23 Hátrányba kerültek amiatt is, hogy 1860 szeptemberében már 766 lélek lakta a falut, temetője még nem volt, halottait így csak Mezőkovácsházán temethette el. 24 Az új település kezdeti éveinek fő problémái (1861-1865) 1859-ben az itáliai fronton elszenvedett vereségek a Habsburg-birodalmat megrendítették, a Bach-rendszer megbukott, Bécsnek le kellett mondania a kemény centralizációról. Az 1860. évi ún. októberi diploma kiadásától 1861 nyaráig Magyarországon jórészt visszatért az alkotmányos időszak, a vármegyék 1848-as jogalapon újraszerveződtek, a települési önkormányzatok hasonlóképpen. Csanád megye különvált Békéstől. A megyei vezetésnek érdekében állott a községek számának gyarapítása. A belpolitikai fordulatnak köszönhető, hogy — időleges szerződése ellenére — a megye 1861-ben Magyarbánhegyest községnek ismerte el, és elöljáróságát is ennek megfelelő jogosítványokkal ruházta föl. A község érdekeinek védelméhez a megye szintén segítséget tudott nyújtani, esetenként részben még a kincstárral szemben is. 1861 végétől a Habsburg-birodalomban átmeneti viszonyok alakultak ki. A megyék önállóságát 1865ig ismét megszüntették, élükre kinevezett tisztviselőket állítottak, a városok-községek a helyi ügyekben viszont bizonyos mozgásteret kaptak. 1861 tavaszán Gálik András viselte a községi bírói tisztséget, 1862-től Nóvák András, 1864-től Kiss József. 1861 őszén lett a falu jegyzője Lovrits Pál tanító, aki 22 A jelentésben emlegetett Monori út azonos a Nagyvárad-Nagyszalonta felől Orosházára vezető ún. Szenes úttal, amely nyilvántartott országút volt. 23 SZENTKLÁRAY 1898. 285. BML Battonyai vegyes szolgabíróság ir. 2899/1860. 24 BML Békés-Csanádi Megyehatóság ir. IV. 595/1860.
