Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

I. AZ ALFÖLD TÖRTÉNETE ÉS IGAZGATÁSA

sonló jellegű ügyekben. 1948 novemberében már a belügyminiszter sürgette a leendő község próbaköltségvetését. Ezt alapos, jól szövegezett, történeti visszatekintést nyújtó indokolással terjesztette föl a város közbenjöttével a helyi pártok, az UFOSZ, a DÉFOSZ és a határrészek megbízottaiból álló kardoskúti előkészítő bizottság. Míg 1946-ban 7.636 kat. holddal, most már 11.500 holddal kérték az önállósulást. A város nem sietett a költségvetés és a kérvény továbbításával, inkább húzta az időt. Három, majd hat hónap múlva további adatokat kért.

95 A huzavonának a belügyminiszter 1949. április 29-30-án kelt két rendelete vetett véget, amikor „a fejlődés szempontjainak és a lakosság érdekeinek figyelembe vételével" Kardoskutat és Vásárhelykutast önálló községgé (nagyközségekké) alakította.

96 Ez a döntés már annak az intézkedés-sorozatnak a része volt, amely 1948-tól fogva a tanyavilág korszerű átalakítása céljából faluszerű tanyaközpontok kiépítését, s ahol erre mód volt, az önálló községek rövid úton történő megalakítását szorgalmazta.

97 (Vásárhely területén ekkor jött létre Mártély község is.) A város nem érezhette magát kárvallottnak, mert 1949 decemberében, a tanácsrendszer előkészítése jegyében, megjelent a megyék új területi beosztását rögzítő kormányrendelet, amely a megnagyobbodott Csongrád megye székhelyét 1950. március 15-i hatállyal Szentesről Hódmezővásárhelyre tette át. (Ugyanez a rendelet sorolta át Kardoskút községet Békés megyébe.) Míg Kardoskuton erőteljes akciók folytak az önállóságért, Vásárhelykutason (1950 őszétől Székkutas) ilyen törekvések alig mutatkoztak. A tanyaközpontok, ill. tanyaközségek megalakítása során ugyanakkor egyértelmű volt, hogy Kutas minden tekintetben alkalmas az önálló életre, sőt fejlettebb is Kardoskútnál. Kutas községgé alakítását megelőzően — 1948-ban — 161 mágocsoldali lakos mintegy 5000 kat. hold területtel, továbbá a kakasszéki határrészen földhözjuttatott 67 orosházi lakos, közel 500 holddal, Orosházához kívánt csatlakozni. Orosháza és Békés megye e terveket erősen támogatta.

98 A belügyminiszter azonban már előre tekintve, Vásárhelykutas önállósulására számítva ítélte meg a kérdést, s nem járult hozzá az átcsatolásokhoz. A Puszta területén alakult két új községnek elvileg 1950. január 1-én kellett volna elkezdenie az önálló életet. Az 1949 május elején közzétett elvi döntést azonban csak 1949. december 23-án követte a végrehajtás részleteit szabályozó belügyminiszteri utasítás. Vásárhelykutason 1950. január 16-án tartották meg a községalakító gyűlést. A község végül is 22.815 kat. holdon, 5677 lakossal indult el az önállóság útján. Egy jó fél évig élvezte még Kutas Vásárhely városának szervezési segítségét, támogatását, majd a szentesi járásba került át.

99 95 Dr. Hajdú József id. feljegyzése és az ahhoz mellékelt 1948-1949. évi iratok. 96 A Magyar Közlöny 1949. május 4-i számában közzétett 5203-8-8/1949. 1. 8. (Kardoskút) és 5203-9-8/1949. I. 8. sz. rendeletek eredeti példányai: CSML Hmv. Városi Tanács V. B. Titkárság ir. 5200-1-3-1950. III. üo. számon. Meg kell jegyeznünk, hogy az 1950 előtti nagyközségi státus nem azonos minőségű a maival. Akkor egyedül a lakosszámot vették figyelembe, ma viszont a gazdasági vonzáskört és fejlettséget, az ellátottság színvonalát veszik alapul. 97 BEÉR JÁNOS i. m. 148-150. 98 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 664/1946. alapsz. BML Orosháza képv. test. jkv. 174/1948, 18/1949. Békés vm. tvh. biz. közgy. jkv. 102/1948, 58/1949. Békés megyei Tanács V. B. Igazgatási Oszt. ir. 52033/1951. rendsz. alá csatolt előiratok. 99 SIMONFFY FERENC i. m. 98-100. 1950 októberéig Kutas adózás tekintetében még Vásárhelyhez tartozott. (CSML Szentes. Székkutas Községi Tanács jkv. 1950. dec. 7.)