Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)

III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

metgyulai tanács már az 1790-es években magyarul levelezett az uradalommal, a fennmaradt iratok tanúsága szerint, s az 1800-as évek elején egyes belső nyilvántartásokat (pl. katonaállítási lajstrom) is magyarul vezettetett. A bírói számadások az 1810-es években még németül íródtak, az 1820-as években áttértek a latinra, a következő évtizedben pedig a magyarra. A magánéletben való nyelvhasználatra jó fényt vető végrendeletek az 1830-as évek elejéig, az adásvételi szerződések az 1820-as esztendőkig német nyelven készültek. Érdekes, hogy a megyei körrendeleteket már 1801-ben sem fordították le németre. Erre csak a Bach-korszakból tudunk példát. Mezőberényben nagyjából hasonlóan alakult a közigazgatás nyelvhasználata, azzal a különbséggel, hogy ott a beadványok, végrendeletek szövegei között hamarabb vált uralkodóvá illetve a háromnyelvű lakosság közös érintkezési eszközévé a magyar. Eleki adataink nincsenek. Az újságolvasó értelmiség, iparosság, jobb módú parasztság nyelvhasználatára illetve asszimilációs igényére mindenesetre fényt vet az az adat, hogy 1866-ban 43 magyar és 10 német nyelvű lap járt rendszeresen a községbe." A XX. század elejére a kétnyelvűség általánossá vált a Békés megyei németek körében, sőt az iskolázás, a sajtó tömegessé válása nyomán a fiatalabb korosztályok már inkább a magyar nyelvet használták a családban is. Figyelmet érdemel az a mezőberényi tapasztalat, hogy ha a németek „uraskodni" azaz a polgári életvitelhez igazodni kívántak a társalgásban, akkor csak magyarul beszéltek, mert azt „a műveltség jelének tekintették".

100 Az asszimiláció előrehaladását a németajkúak tudomásul vették. Kivételesnek tekinthető az a törekvés, amelyet az eleki katolikus egyház képviselt: 1914-ben helyi használatra német nyelvű énekes- és imakönyvet adtak ki, amely az Arad megyei és a bánsági németek között is elterjedt, s olyan keresett volt, hogy 1922-ben újra meg kellett jelentetni.

101 A mezőverényi német ev. egyház, összefogva az Arad megyei német gyülekezetekkel még a XIX. század végén közös német énekeskönyvet nyomatott ki, több évtizedes használatra. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AEthn. BML Bp. Acta Ethnographica. Folyóirat. Budapest. Békés Megyei Levéltár. Gyula Budapest Ethnographia. Folyóirat. Budapest* év nélkül Néprajzi Közlemények. Folyóirat. Budapest. Népi Kultúra-Népi Társadalom. Évköuyv. Budapest. Magyar Országos Levéltár. Budapest. Országos Széchényi Könyvtár. Budapest. Ethn. é. n. NK NKNT OL OSZK Alföld (Arad), 1866. január 26. „Levelezés" c. rovat. BONYHAI M. 1933-3934. 100. CSEPREGI I. é. n. kézirata.