Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25. (Szeged, 2008)
III. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
Harruckern a Körös ágaitól körülvett nagy szigetre telepítette a jövevényeket, s ott külön városként, önálló közigazgatással bíró településként kezelte Németgyulát. A szigetet egy régi árok választotta el a mintegy háromszor népesebb Magyar gyulától, s mindössze egy híd kötötte össze a két várost. A németgyulai telepesek 1735-ben 41 családot tettek ki az összeírásban. 24 Egy részük minden jel szerint továbbvándorolt. A véglegesen megállapodottak gyarapodását is tragikus esemény zavarta meg: az 1738-ban dühöngő pestisjárvány idején 249 halottjuk volt. 25 Az elfogyott lakosság pótlására Harruckern Ferenc (János György fia) 1743-1744-ben újabb német telepeseket hozott Németgyulára is. A második telepítés során érkezők számát nem tudjuk meghatározni. Annyi bizonyos, hogy 1744-ben a megyei adóösszeírás együttesen 160 családfőt s velük egy kenyéren élő felnőttet mutatott ki Németgyulán, 26 1746-ban pedig 175 családot írtak össze a városban. 27 A nevek alapján ítélve ezek 70%-a német volt. Az eddigi kutatások alapján csak hozzávetőleg mutatható ki a németgyulai telepesek eredeti származási helye. Száz esztendőn keresztül úgy szerepelt az irodalomban — KOMÁROMY, MOGYORÓSSY, KARÁCSONYI, SCHILLING már idézett munkáiban is —, hogy „Felső Németországból, Arin nevű helységből" eredtek. Bár az egyetlen helyről való bevándorlás eleve kizártnak tűnhetett volna, csak VERESS vállalkozotfarra az 1930-as években, hogy a hagyományt ellenőrizze. Német levéltárosok és településtörténészek segítségével megállapította: „Arin" nevű település Németországban nem volt, az elnevezés eltorzult hangalakú, azonosítani sem lehet. Annyit sikerült kiderítenie, hogy az első gyulai telepesek egy része a Würzburg melletti Oberlenach községből és a bambergi püspökséghez tartozó falvakból származott. 28 SCHERER a családnevek alapján az első betelepülők zömének eredeti lakhelyét a Rajna balpartjára, Koblenz és Trier vidékére, a második telepítéssel érkezők és a később beszivárgók származásvidékét pedig elsősorban a bajor-osztrák nyelvterületre lokalizálja. 29 Leginkább az utóbbit igazolják a nyelvjáráskutatás eredményei is. 30 A telepítés idején Zaránd megyei, 1744-től Arad megyéhez tartozó, ma pedig Békés megyei Elek benépesítése, Németgyuláéhoz hasonlóan, két részben történt. Először 1724-ben jöttek az addig lakatlan pusztára, a középkorban virágzó falu helyére, a katolikus német bevándorlók, Harruckern szervezett akciója keretében. Számuk ismeretlen. Mindenesetre 1732-ben ötven, 1735-ben ötvenöt 31 család lakott Eleken. A helység egységesen német lakosságú községként alakult meg. Az 1739. évi pestisjárvány 24 OL P 418 Károlyi család levéltára. Harruckern család S 59. No. 37. (1735. évi kilencedlajstrom.) 25 SCHERER F. 1938. I. 288. 26 BML Feudális összeírások gyűjteménye 53. sz. 27 STEIBJ. 1924. 12. 28 VERESSE. 1938. 474-475. 29 SCHERER F. 1938. 1. 290., 1941. 6. Említést érdemel, hogy az idézett Pesty-féle helynévgyűjtés során a gyulai tanács Badenből és Württembergből származóknak tudta a gyulai németeket. 30 HUTTERER M. 1973. 109. 31 OL P 418 Károlyi család levéltára Harruckern család S 59. No. 37.
